Életjel

22 1 0
                                    

Sziasztok!

Jelentem élek még és nem is tűntem el végleg, csak mindössze megváltozott a priorításom. Tavaly októberben megszületett a kis mini diktátorom, aki jelenleg itt balhézik mellettem, amiért nem adom oda neki a tablettet vagy legalább valamelyik testrészemet harapdálásra.
Bevallom egészen mostanáig nem éreztem a késztetést magamban, hogy írjak, alig pár hete kezdett el bennem motoszkálni a vágy, hogy szeretnék újra tollat ragadni. Attól függetlenül, hogy lassan egy éve szokom az új életet még mindig az van a fejemben, hogy csak tegnap született és nem igazán sikerült úgy kialakítani a napunkat, hogy időt találjak az írásra... persze nem, mert amikor lenne, inkább alszom.
A lényeg tehát, hogy élek, nincs elfelejtve a történet és valamikor érkezni fog majd a soron következő fejezet, azonban ígérni nem szeretnék semmit. Köszönöm, ha ennyi idő után még várjátok az új fejezeteket, a bizalmat, illetve a kitartást is. Remélhetőleg, hamarosan találkozunk!

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Aug 18 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Egynyári szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora