Nevertheless

|1. Fejezet|

-Myungwoo!!!! Gyere már reggelizni!!!-ordított a lány anyja...
-Nem is Myungwoo vagyok hanem Na bi...-motyogott Myung...khm Na bi miközben durcásan lement a konyhába....
- Nem vagyok éhes szóval megyek!...-mondta a lány, felkapta a táskáját és már el is tűnt...
Deee....vissza jött...
-Oppa!!(báty) Elviszel légyszi?-kérdezte Na bi testvérét...
-erre bezzeg jó a te 20 éves Yang Jeongin nevű sofőr bátyád huh? -kérdezte gúnyosan Jeongin, miközben megborzolta Na bi haját...
-Naaaaa!!...-ellenkezett a támadásnak Na bi, miközben egy pofára esést elkerülve eljutottak a kocsihoz...

(...)

Amikor az iskolához értek, Na bi ledöbbent, hogy milyen szép, és nagy az épület...
-Itt jó lesz?-Kérdezte Jeongin húgát...
-oh igen!. Igen.....
-valami baj van M....Na bi? -kérdezte aggódva Jeongin..
-semmi csak...félek a sulitól!.. az új dolgok meg minden....-mondta Na bi némi feszültséggel a hangjában...
-Be kisérjelek?-kérdezte Jeongin..
-Nha jó!!..-nevetett Na bi...
Amikor kiszáltak a kocsiból, Jeongin oda ment Na bihoz, és átkarolta a lányt...úgy sétáltak be a kétszárnyú ajtóig... mondanom sem kell, hogy minden lány pokoli féltékeny volt, Jeonginra nézve, mert hát egyből félre kell érteni mindent ugye!...(khm..)

Akkor minden megvan? Füzet, könyv, egyéb szarságok?-kérdezte gúnyolódva Jeongin.
-Meeg....miért ne lenne...??..-forgatta szemeit Na bi...
-mittudom én...-válaszolt Jeongin, és két kezével megfogta Na bi arcát, és homlokon puszilta szeretett kishúgát...
-Na pá! Majd jövök!-Mondta Jeongin, és vissza sétált az autóhoz, majd elment...

-Pfuuu....hát akkor nincs más hátra!...-mondta Na bi, és harciasan rá nézett a Saebom iskola bejárataira!..-be kell mennem!... a lány felsétált a lépcsőn, és bement az ajtón... belül az iskola sokkal másabb volt, mint amit Na bi elképzelt...de az iskola magáért beszélt!.. gyönyörű fehér tágas aula, zengő folyosók, és az aulában voltak elhelyezve kisebb asztalok körülvéve fotelekkel, ahova kilehetett ülni beszélgetni...Na bi csak nézte az óriási helységét, és egyből át jött a hely hangulata!.. Na bi elindult a terme felé... már éppen a kilincshez nyúlt volna, amikor egyszer csak a keze hirtelen megállt, és Na biból előtért az ADHD-s verziója...

"Mi van ha kiröhögnek?! Mi van, ha nem fogadnak be? Mi van, ha.....mi van ha?!!...."

Egyszer csak Na bi vissza tért a való életbe, és csak kinyitotta azt az ajtót!..(haladás!🤣) khm!... bent már mindenki a helyén volt,és Na bi fülét megcsapta, a tipikus osztály morajlás!.. egszer csak ez a csend leállt, mindenki Na bi-t nézte... a fiúknak elállt a szavuk, kivéve egy embernek...egyedül Han Jisung nem tudta befogni a pofáját, és oda szolt Na bi-nak...

-Hé új lány! Csak mondom! Itt senki sem fog veled foglalkozni! Szóval ha azért jöttél, inkább menj át a másik osztályba!...

-JISUNG!!!-kiáltották kórusban az osztály többi tagjai. Egy lány felpattant a helyéről, és oda sietett a megszeppent Na bi-hoz..

-Hali! Én Ju Jisoo vagyok! Téged hogy hívnak?

-Na...bi.... Yu Na bi...-mondta félénken a lány.

-Gyere ülj mögém! Sajnos a szemét fiúk miatt egyesével kell ülnünk!... de ez nem azt jelenti, hogy nincsnek jó palik ebben az iskolában!..-mondta gúnyosan Jisoo miközben leültette Na bi-t a mögötte lévő padhoz... miután lement az óra, Na bi, Jisoo val volt, és várták amíg Jeongin eljön Na bi-ért...