Nevertheless

|4. Fejezet|

-Megakarsz csókolni?-kérdezte Na bi.

-Igen..

-Akkor tedd meg!..

A fiú elemelte homlokát Na bi-étól, még egy másodpercig szemügyre vette a lány arcát, aztán Na bi ajkai felé hajolt.. Na bi és Jisung becsukta a szemét, de mikor már csak egy milliméter kellett az érintéshez, Han megállt, és kinyitotta a szemét...Na bi várta Jisung ajkainak érintését, de ez az érzés nem jött el, így ő is kinyitotta a szemét...Na bi arrébb biggyesztette fejét, így látta, hogy a fiú szemeiben csillogó könnyek gyülekeznek...

-Nem szabad...-szólt Han, aki elengedte Na bi kezét, és felült az ágyon...a fiú arcán végül végig csordultak a forró könnycseppek, erősen összeszorította a szemhélyját, és arca elé tette a kezét, ezzel is takarva az arcából...Na bi együttérzően nézett Han-ra, majd oda térdelt mögé...a lány elvette a fiú arca elöl a kezét, és rá mosolygott Jisung-ra, de már a lány szemében is gyülekeztek a kicsordulni vágyó könnycseppek...Na bi elengedte Han kézfejét, majd hátulról átkarolta barátját...a lány elkezdte "ringatni"  Jisung-ot, ezzel is próbálta nyugtatgatni a fiút...pár perc múlva mikor már Jisung megnyugodott, Na bi állát Han vállára tette, és suttogva megkérdezte:

-Miért nem tetted meg?

-m-mert még fiatal vagy ehhez, és a múltkori is hiba volt!..-mondta remegő hangon a fiú...

-a 19 év fiatal?-kérdezte suttogva mégis kuncogva Na bi..

-Igen...szerintem az...-válaszolt feszült hangon Han.

-És...szerinted hiba volt, hogy kielégítetted a barátnőd vágyát?-mondta a lány.

-É-én....-akadt meg Jisung torkán a mondat.- Ha egyszer elkezdem, nem tudok vele leállni.....főleg...... v-veled..n..nem....-mondta idegesen Han...
Na bi hirtelen kinyitotta a szemét, elmosolyodott, majd nyomott egy puszit barátja nyakára, és szorosan átölelte ugyan úgy mint az előbb...

                                          ~•~
 
Este volt...ezen a napon nagyon sehova sem mentek Na bi-ék, csak otthon a lány lakásában lustálkodtak...este Na bi és Han összebújtak, és  elkezdtek filmet nézni...már a második fim felénél jártak, amikor Na bi megéhezett ezért ki ment a konyhába főzni...tulajdonképpen udon tésztát csinált, mint ahogyan az jó Koreai szokás!..mikor elkezdte a leves tésztáját megfőzni Jisung oda ment Na bi mögé, és a hasánál átölelte őt...

-Mit csinálsz??-kérdezte aranyosan sejpítve Han.

-egy kis kaját...Miért? Tán csak nem éhes vagy??-nevetett Na bi.

-H-hát de...-mondta megint sejpítve a fiú...-amúgy tudok segíteni baba?-kérdezte csillogó szemekkel Jisung.

-Felőlem!-nevetett Na bi.

Végül együtt elkészítették az udon tésztát és         
!szakszerűen! Fém pálcikákkal fogyasztották el..

Vacsora után elpakoltak, és Jisung elment lezuhanyozni...Na bi lehuppant az ágya közepére és háton feküdve bámulta a plafont...cikáztak a gondolatok a lány fejében..
"Mi történt Hannal?"
"Miért sírt?"
"Mi lett volna ha eldurvul a dolog?"

Viszont ezeket a kérdéseket el hesegette Han, aki éppen akkor végzett a fürdéssel...már pizsamában volt, és a haját dörzsölte egy törölközővel...a fiú haja sokkal hamarabb megszáradt mint Na bi-é, amit persze Na bi végig is nézett..:3
Han végül ledobta a törölközőt a kanapé szélére, majd észre vette Na bi-t aki őt fürkézte...

Gyors léptekkel megindult Na bi fele, aki még mindig az ágy közepén volt...Han fogta, és egy mozdulattal hátra lökte a lányt, hogy ismét háton legyen, majd ugyan abba a pozícióba, mint reggel, Na bi felé mászott...mélyen fürkészték egymás szemét, majd Jisung szemét ismét elöntötte a könny, és fejét Na bi mellé, a takaróba fúrta...

-N-nem szabad!..-zokogott Han majd elengedte a lány kezét. Na bi oldalra fordította fejét, de csak azért, hogy nyomhasson egy puszit a fiú füle mögé...

-Han...ha nem szeretnéd, nem kötelező!..majd máskor!..-suttogta nyugodt hangon Na bi..

-De..nincs máskor...-könnyezett Han...
-Wááh!!!-kiáltott erőteljes horkantástént Han, majd egy gyors mozdulattal összebilincselte Na bi két kezét, a lány feje fölött...Na bi meglepődve fordult vissza a hátára és tágra nyitott szemmel nézte a kisírt szemű Han-t.

-Leszarom, hogy mit szabad, és mit nem, vagy fiatal vagy-e ehhez, vagy nem!.....Kurvára....leszarom...-mondta erőteljesen Jisung, majd óvatosan Na bi ajkaira hajlott...

*Na bi POV*

mindketten becsuktuk a szemünket, és mostmár egyből éreztem Han puha párnácskáit...forró volt, és párás...de ugyan akkor mágikus volt...

*Han POV*

Miután ráhajoltam Na bi ajkára, egyből felszabadultak a pillangók a gyomromban...lehet csak a pára miatt, de nagyon hidegnek éreztem Na bi ajkait...olyan volt, mint az első csókunk...hideg, mégis érzésekkel teli...

*Kívülálló POV* [vagy idk :3]

Egyszer csak Han megnyalta Na bi alsó ajkát, ezzel kérve a bejutást, amit a lány meg is adott...nyelvük lassú, mégis szenvedélyes táncot járt...

*Na bi POV*

Elsőnek nem értettem mit akar azzal, hogy megnyalta az alsó ajkam, aztán, a testem hamarabb válaszolt mint az eszem, és be engedtem Han nyelvét...nem tudtam betelni vele...aztán mást is megéreztem...Han megint könnyezett...viszont most a boldogságtól...így hát én is elengedtem magam, és nem fojtottam vissza a sírást...nedves, szenvedélyes csókunk így teljesült ki...

*Kívülálló POV*

Han egy pillanatra elvált Na bi-tól, de nem azért mert végzett...Na bi alsó ajkára rá harapott, és óvatosan, elkezdte huzigálni...miután eme tett befejeződött, Han nem állt le!.. lejjebb húzta Na bi pulcsijának kapucniját, és arrébb döntötte Na bi fejét, hogy teljesen hozzáférjen a nyakához, ahol meg-meg szívta a vékony bőr felületet, ezzel Na bi-t az őrületbe kergetve...

Mi után Han végzett a műjével, oda feküdt Na bi mellé, az ágyra.

-Köszönöm Jisung, hogy eltöltötted velem ezt az éjszakát!.. biztos nem felejtem el!...-mondta Na bi, miközben megölelte Han-t..

-Én is köszönöm Na bi...-mondta elégedetten a fiú, majd mind a kettőjüket, elnyelte az álom...