Nevertheless

|8. Fejezet|

Na bi délelőtt az utcákat járta...egyszerűen nem tudta ki verni a fejéből Han-t, pedig már majdnem 1 éve történt, hogy ott hagyta...Jisung nélkül, Na bi-nak minden egyes nap kínszenvedés volt, de ismét eljött az évnek ezen szaka, a tél...a havazás, a nagy hó, a hideg idő, és a kisebb köd, egy cseppet sem segített Na bi szívfájdalmán...

Egyszer, amikor olyan éjfél körül járhatott az idő, amikor Na bi sétálni indult..egy lélek sem volt sehol...csak ő és a kihalt utcák...a lány egy hosszú függő hídon haladt át, amikor hirtelen a közepénél megállt...a túloldali korláton, egy fekete pulcsis fiú állt...már készült volna leugrani a folyóba amikor Na bi oda rohant és a személy kapucniánál fogva lerántotta a havas betonra..az illető a hátára esett, és látszólag meg volt rémülve, de komolyabb sérülése nem esett...

-NE HARAGUDJ TE NORMÁLIS VAGY????-kérdezte Na bi elcsukló hangon, és könnyekkel a szemében...-Miért akarsz leugrani a Han folyóba??? Mi lesz a családoddal, a barátaiddal?? Vagy a szerelmeddel???...Karácsonyra ez az ajándékuk tőled??? Mi van ha majd valaki öngyilkos lesz a te halálod miatt huh??? Vagy akkor már tök mindegy???...-Na bi nem tudta kihez beszél, ezért nem is finomkodott...viszont az illető felismerte a lányt, mivel az a személy Han volt...a fiú nem mert megszólalni, csak sírt ott a nagy hóban.

-Miért akartál leugrani?-kérdezte nyugodt hangon Na bi, miközben leguggolt az alakhoz.

-Mert már nincs kiért élnem...mindenkit elvesztettem , azt szerettem...a családomat, a testvéremet, a lány akit....-csuklott el Han hangja.

-Akit? -vonta fel a szemöldökét Na bi.

-Akivel együtt voltam...-vezette le gyorsan Jisung...Na bi még mindig nem tudta, hogy kivel beszél...de az elmondott történet kísértetéjesen hasonlított Jisung sztorijára...

-hm..jó...mindenesetre ne öld meg magad!..-mondta a lány, aki felállt, és lenyújtotta a kezét, hogy felsegítse a fiút..Han elfogadta a kedvességet, majd felállt...

-Na mi lesz? Megvárod míg elmegyek, hogy leugorhass?-kérdezte Na bi..

-Oh, ő, nem, nem....-túrt bele idegesen Jisung a hajába.-Ömm...megyek..-jelentette ki a fiú, és elsietett...

"Ez a srác hasonlít az én régi múltamra..."-gondolta Na bi, és a fiú után mosolygott, amikor elindult haza fele...

Amikor a parkon keresztül vezetett keresztül a lány útja észre vette a padot...a padot, amin annó Han-t várta...hiányzott neki...hiányzott neki Jisung forró ölelése, és csókja, ami mindig megnyugtatta, de felidegesítette is egyben Na bi-t...a lány torka összeszorult, és forró könnycseppek csordultak Na bi arcára...

-H-han...-szorult el a lány torka.-Mondanám, hogy bánom, amiért összejöttem veled, de miért bánnám, ha boldoggá tettél?..-suttogta maga elé Na bi, majd elindult haza...
Mikor a lány hazaért, csak ott állt a lakásában...eszébe jutott minden, amit ebben a háztartásban csináltak...a főzés, a filmezés, a közös alvás, minden...

~•~

Na bi újra az iskola padját koptatta...a tanár még mindig mondta ott a "nagy" dolgokat, mint a vasárnapi miséken Antal Atya az igéket...
"Szóval döntsétek el hamar, hogy mik szeretnétek lenni, de gondoljátok át rendesen!.."-mondta kifejezően a tanár, mintha ezzel a világot mentette meg...
Óra után Na bi hagyta el elsőnek a termet...mikor ki ment, látta Jisung-ot ott álni, a termük előtt...
Akkor, és ott, Na bi-nak lelassult a világ, és minden homályba merült...az osztály kiömlött a teremből, és mindannyian kikerülték Na bi-t és Han-t, majd szétszóródva mentek tovább a dolgukra...

-M-miért vagy itt?..-nyögte ki elcsukló hangon a lány.

-Beszélni akartam veled!..-válaszolta Jisung.

-Arra semmi szükség!..-válaszolta hidegen Na bi.. már akarta volna kikerülni a fiút, amikor Han mérgesen a szekrényekhez nyomta a lányt...
Na bi meglepődött, és gyorsan deja vu érzés fogta el...

-M-mit akarsz?-kérdezte félénken a lány.

-Ide figyelj Na bi...-kezdte Han..-Én világ életemben, olyan ember voltam, aki mindig tisztességesen elmondta a történteket négyszemközt, és végül minden jóra fordult...most ezt miért ne tehetném meg?...-hajolt közel Jisung a lányhoz olyan közel, mint ha csak meg akarta volna csókolni..

-Figyelj...én meg láttam amit láttam...nem érdekelnek a szar kifogásaid...ez alatt az egy év alatt biztos nagyon jól kigyakoroltad a beszédedet, de én nem vagyok rá kíváncsi!...-fintorodott el Na bi, majd ott hagyta Jisung-ot...

~•~

Na bi, most egy stúdióban volt...még ezredjére is elakarták próbálni a "Die with a smile"-t...Ketten voltak énekesek..Na bi Lady Gaga-t, Jungkook pedig Bruno Mars-ot "játszotta"...

-Rendben akkor újra! -mondta határozottan JYP, és elindította a dallamot...

-🎤 I, I just woke up from a dream
Where you and I had to say goodbye...-kezdte Jungkook, majd később Na bi is beszállt...

-🎤If the world was ending, I'd wanna be next to you
If the party was over and our time on Earth was through
I'd wanna hold you just for a while and die with a smile
If the world was ending, I'd wanna be next to you....

-Gyönyörű!!!!-kiáltott JYP.-ezzel a zenével tuti, hogy felléptek majd a karácsonyi műsoron!..

-Mi? Milyen karácsonyi műsor?-nézett idegesen Na bi a férfira.

-A városháza szervez egy kisebb "műsort" a főtérre, amibe, tehetséges énekeseket zenészeket, és egyéb zenei művészeket akartak meghívni...-mondta JYP.-Ti mehetnétek!..
Na bi, és Jungkook eleresztett egymásnak egy fekete vigyort, ezzel is jelezve, hogy "felfogják robbantani" a színpadot...

-oké ezt veszem igennek!...-nevetett JYP.-De amúgy Na bi!...-fordult a lányhoz.-Neked még nincsen szóló zenéd!..válassz már egyett!.. Jungkook a Yes or No-t fogja énekelni...

-De nekem nincsen saját zeném!...-mentegetőzött a lány.

-Nem muszáj sajátot! Csak válassz egyet, és megbeszéljük az előadóval a szerzői jogokat!..

-oh..hát ömm....Kökény Dani, "talán", és írtam régen egy dalt, azt volt a címe, hogy Várni rád...

-oké! Akkor majd megírom vele a szerződést...-vakarta a fejét JYP.-Ja! Ti közben mehettek el! Nyugodtan!

-Ja! Izé jó! Megyünk!..-mondta Na bi, majd elindultak JK-el kifelé...