Magabiztos mosolyt erőltetek az arcomra, ahogy végig mérem, mint megtudtam a nevét, Charles-t.
Suzy hozva a formáját folyamatosan csipogo, amit Martin szinte kiskutyaként figyel. Akaratlanul is fintorra rándul az orrom, mire Charles arcán vigyor jelenik meg. Oldalra biccent, én pedig a szemem forgatva fordulok Max felé. Kezem a vállára téve hívtam fel magamra a figyelmét.
-Amíg el nem felejtem, megadod a számod? Jó lenne ismét beszélgetni.
-Mekkora fasz vagyok - csap a homlokára.
Gyorsan előveszi a mobilját, hogy írjam bele a telefonszámom. Megcsörgettem magam, így én is megszerezem az övét. Hogy kicsit piszkálhassam a zöld szemű idegeit, egy gyors puszit nyomok Max arcára.
-Max, nem mutatnál be a barátnődnek? - szólal meg Charles.
-Szerintem jobban jársz, ha nem mész a közelébe, Leclerc. És ezt most komolyan mondom.
-Nahát, Maxie félti a legújabb szerzeményét - nevet fel jóízűen.
-Tudod, én is itt állok faszfej - förmedek rá. - Ha a nőket nem tárgyként, hanem emberi lényként kezelnéd, akkor még a nevem is elmondanám, de nem vagyok kíváncsi egy újabb tahóra.
-A táncparketten még készségesebb voltál - feleli ciccegve.
-Akkor még nem nyitottad ki a szád - vonok vállat.
-Hát, ez nem az a kiscsaj, akit én ismertem - súgja a fülembe Max.
Nevetve fordítom felé az arcom, és rákacsintok.
Ha valamit köszönhetek ennek a szakmának, az a nagy száj. Már nem vagyok egy eltiporható valaki, inkább én taposok keresztül másokon.
Legjobb védekezés a támadás, ahogy szokták mondani. Nos, ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg, és talán életem legnagyobb leckéje lett.
-Tudod, ritkán találkozom olyan nőkkel, akik ennyire határozottak - jegyzi meg, közelebb lépve. - Ez kifejezetten vonzó.
-Talán meg kellene szoknod, hogy a nők nem csak díszek - válaszolom szárazon.
Max nevetve dobja át a karját a vállamon, mire a szokásos feszültség jelenik meg a testemben, de semmi jelét nem adom.
Körülnézve mindenki jókedűen társalog, nekem pedig egyre jobban viszket a talpam, hogy hazamenjek.
Nézni akarom Dean Winchester-t abban a gyönyörű kocsijában, ahogy démonokra vadászik, és bonbonokat tömni az arcomba.
Charles vigyora csak szélesebb lett, mintha szórakoztatná az egész helyzet. Szemei ravaszul csillogtak, miközben engem méreget.
Érezem, ahogy a pulzusom felgyorsul, és a szívem dübörögni kezd, de nem mutatok ki semmit. Csak egy magabiztos mosolyt villantok, mintha az egész helyzet nem zavarna egy cseppet sem.
-Ne hagyd, hogy felhúzzon. Ez csak egy játék neki - súgja Max a fülembe.
-Tudom - válaszoltam halkan. - Számomra is az, csak én a nagyobb tétet szeretem.
Kihúzom magam, és a még mindig engem figyelő Charles-ra pillantok. Elindulok a bárpult felé, de közben a kezem szinte csak egy pillanatra, hozzáérintem az övéhez, amit célzásnak vesz, és követ. Leülök egy székre, és előveszem a cigarettám. Oldalról azonnal megjelenik egy zipper öngyújtó, amihez oda hajolva meggyújtom a szálat. Mosolyogva bólintok a gyújtót tartó férfinak, mire a mögöttem álló zöld szemű felmordul.
-Kopj le, mint látod társasága van!
Leült a másik oldalamra, és megragadva a bárszékem háttámláját maga felé fordít.
-Nem éppen fair, hogy te tudod a nevem, de én nem a tied - vonja fel a szemöldökét.
-Mintha emlékeznél rá holnap.
-A szépre mindig emlékszem.
Felnevetek a válaszán, de reagálni már nem tudok neki, ugyanis végre megjelenik a pultos.
-Egy Vieux Carré-t szeretnék - mosolyogok a bartenderre.
-Legyen kettő - mutatja a számot az ujjain Charles. - Nem tipikus csajos ital.
-Nem tudtam, hogy még ezeknek is lehet nemisége - forgatom a szemem.
-Nem sértésnek szántam, csak olyan pink, csillogós lónyál iszogatósnak hittelek.
-Az Suzy - intek a lány felé nevetve. - Ha már iszok csapjon fejbe.
-Jó meglátás. Mit is mondtál, hogy hívnak?
-Kitartó vagy - nézek rá. - Nerea.
-Hm… Mintha Max ezer évvel ezelőtt mondta volna a neved. Régóta.. khm.. összejártok?
-Nem szexelünk - nevetek fel hangosan. - Régen barátok voltunk, nem nagy sztori - vonok vállat.
-Nekem nem úgy tűnik, hogy ez múlt idő lenne.
-Nem beszéltünk úgy tíz éve. De jó újra látni - pillantok a hollandra. - Te is versenyzel?
-Nyuszika, a Ferrari csillagával beszélsz - emeli felém a frissen megkapott koktélt.
-Ha még egyszer így hívsz, lenyomom a torkodon azt a poharat - mosolygok rá bájosan.
-Más helyzetben is ilyen tüzes vagy?
-Ez egy olyan dolog, amit soha nem tudsz meg - kacsintok rá.
Rossz szokás, abba kéne hagynom…
-Szeretem a kihívásokat.
Simítja el a vállamról a hajam.Felvont szemöldökkel nézek a mozdulatot, és inkább a koktélomba kortyolok.
Ehhez a fickóhoz sok alkohol fog kelleni.
ESTÁS LEYENDO
Rossz vér
FanficEgy iparág, amit ezer titok kövez. Mindenki megveti, senki nem vallja be, hogy fogyasztja. Káros, függősséget okoz, hamis képet állít fel. Egyesek szerint degradáló, sőt egyenesen undorító, mégis olyan magasan szárnyal, mint eddig soha. Egy kislány...