Part 2: Hát te?

8 1 0
                                    

Emma

Az első hét a suliból viszonylag hamar eltelt. Tanulni még nem tanultunk. Minden tanár az érettségiről tartott nekünk kiselőadást. Jól megijesztettek minket, hogy milyen nehéz lesz majd és, hogy csak akkor tudjuk megcsinálni, ha kőkeményen tanulunk.

Na persze ezt nem teljesen hittem el. Tavaly láttam Nate mellett, hogy ez az egész nem vészes. Nem kell megszakadni a tanulásban. Persze kell tanulni, de értitek... azért lehet mellette szórakozni is. Bár tény, hogy én eléggé stresszes vagyok, szóval nekem nem lesz ez olyan könnyű. De ez még odébb lesz, úgyhogy addig kicsit még nyugi.

Szombat

Ezt a napot Carter-el töltöttem. Jogos a kérdés. Még is ki az a Carter? Röviden a barátom. Nos, igen. Utoljára még arra emlékezhetünk, hogy sírtam vagy nem is sírtam inkább bőgtem, zokogtam Nate miatt. Meg úgy minden miatt. Azóta már kicsit tisztább az ég.

Egy darabig még szarul voltam, de aztán szépen lassan erőt vettem magamon. Nyárra szereztem munkát a strandon. Hát ott ismerkedtem meg Carter-el. 3 évvel idősebb nálam. Ami szerintem nem vészes. Ő is oda járt suliba, mint ahova én. Mint kiderült. De egyikünk sem tudta, nem vettük észre egymást akkor. Sokáig csak úgy elvoltunk, de végül kialakult ez köztünk. Nagyon kedvelem őt. Előtte tagadom, de eleinte csak elterelésnek "használtam" őt. Ki akartam verni a fejemből Nate-et. Ami sikerült is. Segített, hogy Nate elment a városból. És egész nyáron nem láttam. Tehát már 3 hónapja. Őszintén nem tudom, hogy ha újra meglátnám ŐT, ennyi idő után, akkor mit éreznék. De erre nem is akarok gondolni.

Annyit tudok róla, hogy miután rendbe jött a lába, elment Rómába a haverjaival. Azt hiszem ott dolgozott. Aztán volt még valahol, de arra már nem emlékszem, hogy hol. Majd kiment Bostonba. Ugyanis oda ment egyetemre. Mivel a foci ösztöndíj nem jött össze, ezért valami mást tanul. De nem igazán tudom, hogy mit és ez nem is fontos, mert újra megpróbálja megszerezni az ösztöndíjat és tervei szerint jövőre így majd tud focizni.

Ezeket az információkat Ameliától tudom. Nem szoktunk alapvetően róla beszélni, csak nagyon ritkán.

Carter tud róla, hogy ő volt a barátom, az első barátom. Tudja, hogy szerettem őt. Megérti, hisz neki is volt barátnője előttem.

Vasárnap

Még tegnap megbeszéltem Ameliával, hogy átmegyek hozzá. Szóval délután elindultam hozzá.

Megérkeztem.
Megnyomtam a csengőt.
Hallottam ahogy valaki közeledik az ajtóhoz. Biztosra vettem, hogy Amelia.
A kilincsre pillantottam, és mosolyogni kezdtem. Vártam, hogy Amelia fog ott állni az ajtóban.
De nem ő volt ott.
Egyből eltűnt a mosoly az arcomról.
A szemeim hatalmasak lettek.
Nate volt ott, ő nyitott ajtót.
Hirtelen eszembe jutott minden. Az utolsó hetek mielőtt még elment volna Rómába. A sok sírás.

- Em...
- Hát te?

Folytatás⬇️😬🥰

A Kiszemelt! 2Where stories live. Discover now