A Kiszemelt! 2

Part 7: Vége?

Emma

- Jó reggelt Emma!
- Jó reggelt pletykás!
- Elnézést?
- Mond ez egy külön program, hogy elmondod Nate-nek a szexuális életemet?
- Mit mondott neked?
- "Tudom, hogy még nem feküdtél le vele."
- Upsz. Megígérte, hogy nem mondja el.
- Minek mondtad el neki egyáltalán?
- Azt nem mondhatom el.
- Mi folyik itt Amelia?
- Oh becsengettek, mennem kell.
- Még nem fejeztük be!

Ebédszünetben elkapom és kiszedem belőle az információt. Egész nap ezen agyaltam, hogy mire készülhetnek. Órákon se figyeltem, amit egy-két tanár szóvá is tett. Jövő héten elkezdődnek a dolgozat írások. Úgy utálom ezt, mert persze az első két héten még nem iratnak annyira. De utána meg hirtelen mindenki. Az is nyomasztott, hogy Carter nem igazán válaszol az üzeneteimre. Valami itt van a háttérben.

- Szia Emma, zavarhatlak egy picit?
- Persze Abby, mi a helyzet?
- Hallottam, hogy Nate a városban van, és tudom, hogy neked most van barátod. Zavarna, ha bepróbálkoznék nála?
- Nate-nél?
- Igen. Vagy van valakije?
- Figyelj nem tudom, ahogy érzed. Próbáld meg.

Valószínű Nate visszautasítja őt. Hiszen nem lépett még túl rajtam. De haragszom Abby-re meg a többiekre, mert egyáltalán nem keresik a társaságom. De ilyenkor persze jó vagyok.

Végre elérkezett az ebédszünet. Amelia elmondott mindent. Nem tudom, hogy elhiggyem-e. Nem hiszem, hogy Amelia hazudna, hanem Nate lehet máshogy értelmezte a dolgokat vagy nem tudom. Bár az igaz, hogy Carter sokszor próbálkozik nálam. És kb mindig ezért utasítom el, mert nem akarom, hogy ilyen erőszakosan történjen meg. Délután beszélek vele, kiderítem, hogy igaz-e amit Amelia mondott.

- Szépségem, milyen volt a napod?
- Unalmas.
- Nem történt semmi?
- Nem igazán.
- Beüljünk valahova enni?
- Aha, éhes vagyok.
.
.
.

Ki kértük az ételt és az üdítőket.

- Kérdezhetek valamit?
- Éreztem, hogy lesz valami. Folytasd.
- Igaz, hogy össze különböztél Nate-el, Olivia miatt?
- Már megint ez?
- Miért nem válaszolsz?
- Tele beszéli a fejed hülyeségekkel. Természetesen nem igaz. Jól felhúztál.
- Ne haragudj.
- Nem hiszel nekem, igaz?
- De, de hiszek. Csak nem értem miért hazudna nekem.
- Mert még mindig szeret téged, látszik rajta.

Haza értünk, le pakoltunk és felmentünk a szobámba. Elfeküdtünk, mert elég fáradtak voltunk. Kb. 1 órát aludhattunk. Egyszerre ébredtünk meg.

- Olyan gyönyörű vagy.

Még is, hogy tudnék kételkedni egy ilyen fiúban, ha ilyen szépeket mond nekem? Megcsókolt és én viszonoztam. A legmesszebb ameddig eljutottunk az az volt, hogy fehérneműre vetkőztünk. És én meghátráltam. Ha rajta múlt volna már a 2. találkozásunkon megtörtént volna. Most is erre ment ki.

- Miért állítasz le mindig?
- Mert nem akarom elsietni.
- De már 2 hónapja együtt vagyunk.
- Tudom.
- Utálok ezzel jönni, de vannak szükségleteim.
- Jó akkor menj és könnyíts valaki másnál. Isten őrizz, hogy miattam ne tudj menni egy jó menetet.
- Ne legyél ilyen gyerekes.
- Te vagy gyerekes. Nem bírsz várni egy kicsit se. Egyfolytában csak ezen jár az eszed.
- Szakítani akarsz?
- Nem tudom. Talán csak szünetet.
- Az nekem nem menne.
- Egyből lefeküdnél valakivel mi?
- Látod mit tett Nate? Amíg nem volt itt jól elvoltunk.

Folytatás⬇️🌷