James Norris
Nyilvánvalóan nem lehet senkinek könnyű élete. Ahogyan nekem sem. Nekem egyáltalán nem dobott semmi könnyűt az élet.
Sokan nem tudják a történetemet. Ami így is jó. Elég ha azok tudják akik hozzánk közzel állnak.
Formula hármas kategóriában az utolsó futamon voltunk az évben. Minden a legnagyobb rendben volt és elég nagy előnnyel én vezettem a bajnokságot és azt a futamot is. Ha be érek ha nem akkor is én lettem volna az idei világbajnok. Büszek voltam mert magam mögött tudtam tartani Jack Verstappen és Duen Ricciardot is. A két srác a pályán kívül nagyon jó barátaim. Attól függetlenül nem kegyelmezek nekik a pályán. Az utolsó körben voltunk. Már mindenki úgy élte meg hogy nyertem..így is kellett volna lennie.. be kellett volna érnem. Viszont ez itt a formula három. Éppen egy lekörözött mellett mentem el akinek valami gondja volt a kocsijával. Belső iven előztem mert kívülre ment. Pár másodperc alatt történt minden. Túl gyorsan én pedig nem tudtam rá reagálni. A kocsi megbolondult a sofőrje pedig elrántotta így az a kocsi az enyémbe állt. Pontosan engem tálat el a kocsi orra. Nagy csatanásal mentünk bele a falba. Én ott azzonal elvesztettem az eszméletem. Márcsak napokkal később a kórházban keltem fel. A bajnokságot megnyertem de az életem majdnem elveszítettem...
Kis hiján majdnem kerekes székbe raktak. Soha többet nem ülhettem száguldó autóba. Bármelyik pillanatban kaphatók egy olyan ütést, hogy vége legyen mindennek. Nem halok meg csak nem járhatók többet. Már az is kérdés volt hogy valaha leszek-e a régi a baleset után.
Szóval nekiálltam rendesen tanulni. Valamire még vinni akartam ebben az életben, és szerintem nagyon jó úton haladok. Orvosnak tanulók. Mindent megteszek, hogy én is életeket mentsek. Én is segíteni szeretnék.
A baleset után Max Verstappen volt a motivációm. Ő is visszaült abba a kocsiba miután fejreállt. Ő volt az az ember aki segített új motivációt, és álmokat találni. Aki a második legnagyobb támaszom. Mert az első apa volt..
Apának és nekem nagyon jó viszonyom van de ez az utóbbi időben megromlott. Hogy miért? Anya és apa állandó veszekedése miatt. Egész álló nap tudnak egymással ordítani. Apa nem keresi a bajt, de anya mindig talál valamit amibe beleköthet. Lando Norris életében először nem látott reményt rendbe hozni ezt a kapcsolatot így még a nyár elején benyújtotta a vállást. Csak ez apának volt rossz sok szempontból. A ház közös. Az a ház amiben felnőttem de mostmár csak rossz emlékek kötnek hozzá. A ház amiből én már réges régen el akartam költözni. Apa egyből mondta, hogy ő elköltözik onnan, hogy ebből ne legyen probléma, de akkor anya is azt mondta, hogy majd ő elköltözik. Erre apa azt mondta, hogy akkor ő eladja a házat. Persze ez sem teteszet anyának. Így apa, anya nevére iratt a házat, és vett nekünk egy másikat. Csak az a másik ház nem Monacoban van mint majdnem mindenki háza..hanem Angliában..
Apa nem szólt senkinek hogy válló félben vannak. Még a barátinak sem tudják. Azok az emberek akik a legfőbb bizalmasaink. Viszont mind a ketten tudjuk, hogy itt az idő szólni. Itt az idő elmondani, hogy a nyár végén el költözünk Angliába..
§§§
- James!- szólt nekem apa mielőtt beléptem volna a Sainz redizenciára. Megfordultam miután mondtam Jacknak hogy mindjárt megyek. Apára nézek aki engem néz. Tudom mi fog következni.
- Itt az idő.- sóhajt fájdalmasan.- Még az elején el kell mondanunk, hogy rendezni tudjuk a dolgokat.- bólintok hogy értettem.
Együtt indulunk meg be a házba. A házban már nagyban megy a nyüzsgés. A fiatalabbak már a medencében mártoznak míg az idősebbek a konyhából pakolnak ki az udvarra. Carlos és Max pedig ebben a pillanatban dobták el az asztalt amit vittek ki. Daniel nagy nevetésbe törik ki ezt meglátva. Aztán jól beszól nekik. Míg Danny nevet, addig Charles segít nekik összeszedni az asztalt de továbbiakban ő is jót nevet rajtuk. A medencére nézek ahol Jack éppen ebben a pillanatban dobja bele a vízbe Emmát. Duen nagyon nevetni kezd ezen a jelenten. Mintha az apját látnám. Emma ezt annyira nem élvezte ezért a srácot berántotta a vízbe Molie segítségével. Mindenki nagy nevetésbe kezd a medence körül. Aztán meglátom ahogyan apa behívja Maxot és Carlost a konyhába. A nők már érdeklődve nézik apát míg az én gyomron görcsbe ugrik. A kicsi mosoly már nem díszeleg az arcomon. Végül Daniel is megérkezik Charlesel az oldalán, és ők is Landora kezdenek el figyelni. Apa beszélni kezd én pedig inkább a medence felé veszem az irányt. Az üveg ajtón kilépve ülök le a medence szélére. A srácok egyből rám néznek és észreveszik, hogy baj van. Én nem szólalok meg ők pedig csak mellém ülnek, hogy ne érezzem magam egyedül. Bentről kiabálás hallatszik. Carlos és apa veszekednek.
- Ez apa és Lando?- kérdezi halkan Emma.
- Apa és anya elválnak.- kezdem el halkan.- Nyár végén elköltözünk...- hallgattam el.
- Jaj istenem...- húz egy ölelésbe Molie amit elfogadok.
- Monacoban vesztek mégegy házat?- kérdezi Jack mit sem sejtve. Felnézek, de nem nézek rájuk.. félek hogy hogyan fognak reagálni..
- Nem.. Angliában vett apa házat..- sütöm le a szememet. Ha valamelyik fiú költözne el, az nem lenne gond. A forma 2-ben találkoznának.. de én már nem vagyok formula tag..
- Ezt nem mondod komolyan ugye!?- kérdezte egyből Duen. Nem mertem rájuk nézni továbbra sem. Félek hogy csalódtak bennem..
- Elköltöztök Angliába?!..- kezdt el realizálni Jack is.- Annyira sajnálom..- néz rém együttérzően.
- Bocsi hogy elrontottam a jókedvet srácok de ezt tubnotók kellett..- mondom halkan.
- Jaj ne már! Most ne ezzel foglalkozz Jams!- néz rám csúnyán Emma.- Inkább azt mond hogy, hogy vagy?- a szívem összefacsarodott erre a kérdésre.
- Szarul..- sóhajtom fájdalmasan.- Remélem a szülők nem vesznek össze nagyon..- nézek a ház felé ahol az üveg ablakon az látszik, hogy apa nagyon magyaráz valamit. Vic a könnyeit törölgeti míg Daniel arca majdnem hogy fal fehér.
- Apa nagyon ki lesz bukva, hogy a legjobb barátja elköltözik innen.- húzza el a száját Emma.
- Igazából csak nyáron vagyunk itt mindannyian..- nézek fel rájuk.- Év közben Jack Hollandia és Monaco között ingázik, Emma Spanyolország és Monaco között, Duen Ausztráliába, ugyan ez. Molie lakik itt egész évben közülünk.- nézek körbe.- Annyi lesz a különbség, hogy mi is máshol fogunk lakni év közben. Nyáron itt leszünk, ebben biztos vagyok....- próbálom nyugtatni őket.. de mind tudjuk, hogy erre nincsen sok esély.. én elmegyek.. és onnantól minden összefog dőlni.. Egyetemre megyünk Emmával. Én Angliában ő pedig itt Monacoban..
A barátaim úgyis elfelejtenek majd egyszer.. Az egyik nap majd úgy kelnek fel hogy én már nem fogok nekik hiányozni. Hogy én már nem leszek a banda tagja.. hogy én és ők már nem ismerjük egymást..és talán ez így lesz jó. Talán nekem is elmúlik a fájdalom, talán nekem is új barátaim lesznek. Én is új életet kezdek ahogyan ők nélkülem..
Egyszer mindnek véget kell érnie. Nem sok minden örök.. - mondta nekem Max Verstappen és akkor még nem tudtam hogy mennyire igaza lesz.
.
YOU ARE READING
Miattuk..[3]
Fanfiction"- Én egy lányt szeretnék megcsókolni igazán összintén..- ezt nem tudom miért de kimondtam.." "- Ki az a lány?- távolodik el tőlem egy kicsit hogy a szemembe tudjon nézni. Egyszer élünk elven hozzá hajolok egy megcsókolom. Ő pedig egyből vissza...