Aznap nem csináltam igazából semmit. Sokk hatása alatt voltam napokig. 1 hét telt el. Amarával sem beszéltem inkább. Teltek a napok és kezdtem magam túltenni rajta. Viszont van egy kedves fiú legjobb barátom, Márk akire mindig számíthatok. Neki elmeséltem mindent és azt mondta hogy sodródjak az árral. Tegyek úgy mintha nem történt volna semmi és minden rendben lesz. Mindig is megbíztam benne. Hálás vagyok érte.
Viszont ahogy ültem ma a kanapén csengettek. Amara volt az.
-Sziiaaaa-ugrott a nyakamba.-Hiányoztál.
-Sziaaa.-ölelgettem meg. Tettem az ártatlant.-Te is nekem nagyon!!
-Nem zavarok sokáig, de mivel holnap lesz a szülinapom, bár gondolom tudod, arra gondoltam hogy bulit tartok. Sütögetünk, iszunk csak a szokásos tudod. Nagyon örülnék hogyha ott lennél. Mivel te vagy a legjobb barátnőm.
-Persze hogy tudom te bolond.-ültünk le a kanapéra.-Kik lesznek még?
-Hát neked szóltam először, és arra gondoltam hogy hívhatnád a Márkot is. Meg még Emmáékra gondoltam pár családtag és ennyi.
-És a családból kik?
-Hát természetesen apa, Keriék, és ennyi.
-Őm rendben..
-Tudom hogy nem beszélgettek sokat apuval, de itt az ideje. Ha már pelenkás korod óta ismer. Le kéne ülnötök beszélni, kicsit jobban megismerni egymást.-mosolygott
Ha tudnád hogy a testem összes négyzetcentijét ismeri, nem szeretnéd hogy vele beszélgessek..
-Jaja persze majd kiderül-mosolyogtam halványan.- Szólok Márknak hogyha akar jöjjön
-Szuppeerr, remélem kialakul köztetek valami!-mosolygott.- Tudom hogy velünk egy idős, de rajta kívül csak az apámmal tudnálak elképzelni. Full ugyan olyanok vagytok. Jó ez beteges mondtat volt-gondolkodott el- De vicces lenne
-Oké hogy az idősebbek jönnek be de Ő az apád hey-nevettem kínosan.
-Mostohaanyu-nevetett Amara
-Hogy kanyarodtunk el idáig?-néztem magam elé
-Igaz. Bocsika. Na de most mennem kell! Holnap tali akkor?
-Persze!-kísértem ki, majd egy ölelés után el is ment.
Mi a fasz lesz most? Agyaltam. És fel is hívtam Márkot
-Szia bébi-vette fel a telefont.
-Sziaa, Amara volt itt és holnap bulit tart mivel szülinapja lesz. Azt mondta vigyelek el magammal. Neked nem cink?
-Dehogy is. Ott lesz a sógorom is?-nevetett
-Sóg- na menj a faszba-nevettem.- ott lesz hát. De nem a sógorod.
-Akkor a szexpajtid?
-Fejezd be!-nevettem
-Jól van kicsike, befejeztem. Mikorra menjek érted?
-Hát 8 körül?
-Szuper! Akkor majd érkezem! Addig lehetőleg ne feküdj le senkivel-kacagott majd kinyomta.
Bírom a fiút csak borzasztó néha.
Mikor leraktam magam mellé a telefont elkezdett csörögni. Egy Ismeretlen szám hívott.
-Haló?-vettem fel-
-Szia kislány!-hallottam a hangján hogy mosolyog
-Oh. Mr.Stan! Minek köszönhetem a hívását?-álltam fel idegességemben.
-Mikor éljük már meg azt a napot mikor befejezed a magázást?-sóhajtott.
-Hát nem a mai lesz az-nevettem-
-Aranyosan nevetsz.-komolyodott el.- Egyébként a lényegre térve elmennék érted este.
-Minek?-kiáltottam fel lehet picit túl hangosan
-Nyugi nem randizni akarok-nevetett- meg nem is elrabolni. Amarának intéztem tortát. Felköszöntitek, koccintotok egyet aztán haza is viszlek.
-El tudok menni és haza is tudok jönni egyedül is.
-De ez nem így lesz most.
-Mr.Stan. Ne rám pocsékolja el a benzint.
-Majd ha tegezel max átgondolom.
-Ahj. Rendben. És mikor jönne?
-Hát 11-óra körül megyek érted, felvesszük Emmát majd Biát, aztán megyünk hozzánk
-Bia? Miért becézi?-akadtam ki egy full jelentéktelen dolgon
-Ne legyél féltékeny kincsem, téged is szoktalak becézni, akkor a legjobb mikor alattam vagy-nevetett
-Mr.Stan! Elég.
-Nyugi Regina-hát direkt csinálja, hihetetlen..-
-Miért nem Biuskát hívogatja akkor?
-Biával már beszéltem. Meg Emmával is.
-Engem minek hívott egyáltalán?
-Mert Amara jobban szeret téged bárkinél. Tudod jól.
-Az apja mégis megrakott amikor alkalma volt rá..-suttogtam de meghallotta.
-Az apja azért "rakott meg"-mondta más hangnemben ezt a két szót- mert vágytál rá, de hát ilyen helyes csávóra nem csodálom hogy vágysz kislány.
-Nem. Mr.Stan. Elég. Nem akarok öntől semmit sem.
-Majd meglátjuk. Na legyél kész 11-re. Szépen öltözz fel
-Kiválasztani helyettem nem akarja hogy mit vegyek fel?-lettem ideges.
-Tudod erre a választ. Na szia kislány.-mondta és rám nyomta a telefont.
Felidegesített picit, nem értem miért nem felejthetjük el. Hibáztam és borzalmas barátnő vagyok tudom. De így hogy emlékeztet rá csak szarabb folyamat.
Elkezdtem készülődni 7kor, belefeküdtem a kádba. Megpancsiztam, hajatmostam, hagytam göndörre megszáradni a hajam, sminkeltem és felvettem egy fekete spagettipántos body-t egy farmerral és a fehér Air Force-al amit nemrég vettem.
10:58-kor kopogtak.
A rúzsomat tettem fel pont, ezért azzal a kezembe nyitottam ajtót.
-Á, szép estét Mr.Stan! Jöjjön beljebb!
-Szia Regina!-mosolyogva karolta át a derekam
-Üljön le nyugodtan, 1 percet kérnék!-mosolyogva váltam el tőle.
Ő leült én pedig beszaladtam a szobámba. Igazítottam a sminkemen. Megnéztem még magam a tükörben, aztán rohantam le.
-Gyönyörű vagy!-állt fel a kanapéról mikor leértem.-Mehetünk?
-Mhmm-bólogattam.-Köszönöm.-mosolyogtam rá.
Út közben semmi extra nem volt. Biankához. mentünk mivel Emmával együtt készülődtek.(felejtős hogy becézzem) és mikor megálltunk a ház előtt ki akartam szállni, hogy átüljek hátra.
-Te hova?-kapott a csuklóm után, ezzel visszarántva az ülésbe.
-Hátra. Nem akarom hogy "Bia"-mondtam gúnyosan- Hátul üljön messze magától
-Te ennyire féltékeny vagy?-mosolyodott el.
-Nem! Csak nem szeretnék rosszat.
-Kislány. Ez a te helyed. Ami mellettem van. Szóval maradj a szép formás kis fenekeden, rendben?
-Rendben.-forgattam meg a szemeim.
-Szuper.-mondta és ekkor láttuk Biankát közeledni a kocsi felé Emmával.
Beszálltak majd mentünk is hozzájuk.
Amara a szobájában volt, mi beálltunk az ajtója elé, Mr.Stan az én kezembe adta a tortát, Bianka egy konfettit fogott Emma egy pezsgőt meg poharakat, Sebastian pedig még egy konfettit.
Biztos nem véletlen hogy pont ők fogják azt a két szart. Jó Regi állj le. Mr.Stan nem a tulajdonod. Egyszer megvolt de ennyi. Nyugtattam magam.
-Regina!-szólt Mr.Stan
-I-Igen?
-Minden rendben?-kérdezte miközben a gyertyát gyújtotta meg a tortán.
-Persze!-mosolyogtam halványan.
Elkezdtünk kopogni Amara ajtaján éjfélkor. Mikor ajtót nyitott és meglátott bekönnyezett.
-Boldog szülinapot barátnőm!-mosolyogtam rá
-Köszönöm.-törölgette a könnyeit majd elfújta a gyertyákat. Megölelte a két lányt majd megkért valakit hogy vegye el a kezemből a tortát. Mr.Stan kikapta a kezemből és a lány a nyakamba ugrott.
-Azt hittem haragszol.-suttogta.
-Miért haragudnék bolond?
-1 hete alig beszélünk, nem is láttalak.-mondta szomorkásan.
-Én rád sose tudnék haragudni!-puszilgattam meg.
-És én sem rád.-mosolygott.
-Biztos?-néztem a földet.
-Anyu! Biztos!-mondta nevetve.
-Anyu?-kérdezte Mr.Stan.
-Jaa csak épp ma mondtam Reginek hogy hozzá téged tudnálak elképzelni. Menő lenne.-mondta mosolyogva.
-Őm...-Hoppá! Mr.Stan nem tud mit mondani?
Mi összenézve nevettük el magunkat Amarával.
Kimentünk a konyhába, Ettünk tortát koccintottunk majd beszélgettünk picit
-Akkor jön a Márk?-intézte felém a szavait.
-Igeen, eljön értem aztán jövünk ide-mosolyogtam
-Szuperr.
-Márk?-kérdezte Mr.Stan-Az ki?
-Regi haverja.
-Értem. -mondta majd elkezdte nyomkodni a telefonját.
Rezgőn volt a zsebembe a telefonom, ezért megnéztem ki írt.
Ismeretlen.:Márk? Ezt majd megbeszéljük még.
Regina:Nincs miről beszélni. Ne írkáljon! Főleg akkor ne mikor ott ül a lánya mellett!
Válaszoltam majd elraktam a telefont.
Kb fél óráig beszélgettünk majd én mondtam hogy elindulok haza.
