Burning Dreams ||2okos ff||KdsxIce||gay story||

6

Minden olyan hideg és sötét. Mintha üvegszilánkon sétálnék a semmibe.A némacsöndben egy halk de mégis éles hang kap helyet. Egy mentőautóhoz lehet hasonlítani. Az egykori sötét villámcsapásként vált vakító világossá. A csendet pedig a zaj váltotta le. Emberek. Ideges emberek, de mitől ennyire zaklatottak?

-Ébredezik!

-Jobb ha hagyjuk felkelni, így is sok dolog van a szervezetébe.

Pár suta pislogás után magához tért Máté. Körülnézett de nem igazán hatotta meg a mentőben vagyok szituáció, addig amíg meg nem látta a gyomrában pihenő üvegdarabot és a sok kissebb-nagyobb piros csíkot ami fellelhető volt a testén. Elszörnyedt a látványtól.

-Megvagy tesi?
Szólította halkan meg egy alak.

-Dávid?
Nehezen esett le a helyzet, mivel alig látok valamit, a testem nem érzem.

-Nem..Olivér.
Máté erős koncentrálás után konstatálta hogy valóban Lovag volt az.

-Mi történt?

-Hát úgy találtam rád hogy fekszel a földön eszméletlenül az ajtó üveg meg ripityára volt törve, én ennyit tudok.

A sérült fiú a történetet csak becsukott szemmel halgatta de nem jutott el annyi információ az agyába amennyit remélt.

-Minden oké?
Kérdezte a szemüveges, alig hallható volt mivel a sziréna erősen hatással volt az autóban levő fülekre is.

-Csak egy kicsit pihentetem a szemem.

-A további 4 órában eszméletét vesztette.-

Nehézkesen de magához tért és immár kórházi szerelésben. Könnyen kipattant az ágyból, hála az érzéstelenítőnek. Elkezdte vizslatni a földet lábbeli reményében majd megakadt a szeme egy papucson. Enyhe undor futott át az arcán.

Inkább kihagyom. Gondolta magában majd megindult az ajtó felé, amint megtett alig egy lépést arra lett figyelmes hogy az infúzió eppen most szakadt ki a karjából, ami tompa hangot hallatott magaután miután földet ért.
Meglepődve könyvelte el Máté, hogy nem kell neki és megvan nélküle is, tehát folytatja az utat a folyosóra.

Egész kihalt ahhoz képest hogy ez egy korház. A velem szembe levő ajtó viszont tárva állt. Odament megnézni a tátongó ajtó titkait, de amikor meglátta hogy Ő fekszik ott, a szíve erőszakosabban kezdett el verni.

-Dávid..
Lehelte maga-elé a szavakat.

Egy szakadozott levegővétel után közelebbről megvizsgálta a fekvő fiút.

Olyan élettelenül fest és a lélegeztetőgép se teszi szebbé a látványt.
A keze hanyagul pihent a fehér anyagon.
Ice végigsimított az említett testrészen majd bátortalanul megfogta. Majd pár pillanatig érezhette azt a jóleső melegséget a szívében, viszont hamar elillant és csak a hideg ujjait tapasztalta.

Ha ébren lenne biztos haragudna. Engedte el a kezét ezt követően az ablakhoz lépett. A korház és az hogy barátja itt van, jelentette azt hogy Szolnokon van.

Máté leült egy székre és szeretett barátját figyelte, majd az életfunkciómérő csipogása vette hatalmába a fiú agyát és több gondolat is fészkelődött a fejében. Nem bírta tovább visszafogni a fájdalmát és könnyei utat törtek.
A forró cseppek szinte medret vájtak a hűs arcán.

-Én saj-nálom..
Csukló, gyötört zokogás fullasztotta el a szavát.