Na helllooo. Tudom eltuntem elore is sorry. Most viszont elolvastam ket storyt es visszajott a kedvem. Remelem lesz meg olvaso!!!
"Boldog voltam"
Aznap meg edzettünk, megebédeltünk. Az ebédlő hatalmas!! Shoto sokszor mondta de nem tudtam elképzelni. A helyem Shoto mellett lett. Hamar összebarátkoztam mindenkivel. Délután ismét az a limuzin jött értünk. Viszont......Apa is benne volt..... Kiszállt a kocsiból és felém sétált. Egy "Most meghalok" nézést váltottam Todorokival. Mit tettem? Megüt? Rámkiált? Nem akarom.. legalább itt ne...
"-Izumi-chan. Mondta anya mire felnéztem rá kis szemeimmel. Nagyon szerettem őt és mindenkit. Kivéve apát. -Olyan szép szemeid vannak... Mondta miközben végígsimított az arcomon egy könnycseppet ejtve. Majd felállt és kiment a szobámból. Aznap már csak sikítozás töltötte be a Todoroki ház szerepét..
-Hé, Izumi. Izumi hallasz? Egy hang pattintott ki a szörnyű emlékből. Apa már előttem állt. A lángjai aktiválva voltak és a hősruhájában volt. A kibaszott életemre esküszök, hogy ölni tudna azokkal a kék szemeivel.
-Ömm..igen uram mármint apa mármint...mindegy... Nyögtem ki ezeket a szavakat valahogy. Most fog megölni esküszöm. Ennél hülyébb nem lehettem volna. Lehunytam a szemem..
-Izumi tartsd csukva a szemed...-suttogta Touya miközben takarta a szemem nehogy véletlen leskelődjek. Apa és anya megint veszekedtek. Apa ismét megütötte anyát. Nem bírtam. Kiszakadtam Touya szorításából és......
Apa a vállamra tette a kezét és magához húzott ameddig a fejem a mellkasában nem volt. Ez a mennyország? Ez egyálltalán az én apám? Nem, nem haltam meg. -Nem vagy erős. Kicsit összerezzentem. Mit gondol ez vigasztal? -De gyenge sem. Sokat kell tanulnod és bízok benne, hogy egy nap olyan erős leszel mint én. Mondta miközben a hátamat simogatta.Mondom baszki,hogy ez nem az én apám. Kicserélték. Nem tudtam semmit mondani így csak belemelegedtem az "ölelésébe" és sírtam.
Egy jó órával később hazaértünk. Fuyumi ismét hihetetlen vacsorát csinált így mind az öten leültünk enni de Natsu szokás szerint hamarabb hagyta el az étkezőt. Vacsora után bementem a fürdőbe levettem a ruhám, felkötöttem fehér hajam kontyba és a megengedett meleg vízbe befeküdtem majd szépen lassan sikeresen az idióta fejemel elaludtam.
Kiszakadtam Touya szorításából és......anya elé ugrottam. -Ha mégegyszer megütöd visszakapod!! A kis 5 éves fejemmel kimondtam. Mindenki lefagyott a szobában. Hirtelen anya el akart valamiért kapni de apának hamarabb sikerült. Erősen feldobott a vállára kiment velem a szobából miközben zokogtam. Becsukta az ajtót amit anya sikítozva probált kinyitni. -Enji ne csinálj vele semmit! Enji ha hozzaérsz- . -Akkor mi lesz? állt meg apa. -Megütsz? Tch. Inkább fogd be a kurva pofádat és próbálj meg anyaként viselkedni! Apa újra elindult. Bedobott egy szobába majd becsukta az ajtót. Felkapott a pólómnál fogva.. Egy pofon. Kettő. Három. Négy. Öt. Újra ledobott a földre majd nézett rám egy percig ameddig zokogtam. Féltem. A szám vérzett, piros nyomok maradtak az arcomon. Hirtelen belemarkolt durván a hajamba és az arcához húzott. -Nagyon figyelj ide te hálátlan köcsög, ha még egyszer visszaszólsz addig foglak verni ameddig mozogsz és nem érdekel, hogy a drága anyukád majd meg akar védeni megértetted? Féltem. Meg sem mertem mozdulni még levegőt sem vettem. Még egy pofon. -AZT KÉRDEZTEM MEGÉRTETTED?- ordította. -Igen...Uram. Nyögtem ki apró ajkaimon miközben nagyon remegtem. A falba ütütt majd kiment a szobából.
Arra ébredtem,hogy apa a kád mellett állt és a hegekkel, égésekkel, sérülésekkel borított testemet nézi. Ahogy felébredtem mindketten egymásra néztünk mint Noéh és a 3. teve. Baba korom óta nem látott meztelenül szeme a mellkasomon lévő sebekre szegezte mikor felsikoltottam és elkezdtem a samponos üvegekkel és a szappanokkal dobálni mire elkezdett hátrálva az ajtóhoz sietni. -KIFELEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!-kiabáltam. Igen nálunk szabály, hogy mikor valaki fürdik a másik nem mehet be..de ha mondjuk Fuyumi fürdik én bemehetek meg fordítva. Ugyanez a fiúknál is. De fiú a lányhoz nem ilyenkor megengedett, hogy kiabáljunk. Elpirultam. El sem hiszem, hogy komolyan a mellemet bámulta. Nem mintha pedofilnak találom végülis az apám de nagyon szégyellős vagyok.
Fürdés után felvettem egy nagy fekete pólót és egy alsónemüt ugyanis nagyon melegem volt. Befeküdtem az ágyba és telefonoztam. Az ajtó nyílik majd Todoroki egy száll boxerben az ajtóban áll. -Mi az? kérdeztem gondoltam fontos.
-Holnap lesz az új hős ranksor bemutatása. Mivel apa első így ingyen bemehetünk. Forgatta a szemét ezen a mondaton. -Szóóóval suli skip mi? nem voltam túl boldog. -Igen. válaszolt viszont ő boldognak tűnt.
Egy jó óra telefonozás múlva elaludtam. Viszont ma jót álmodtam. A mai napot..
OKE 2 ORAJA IROM REMELEM TETSZEEEET. MA VAGY HOLNAP KOVII BYE POOKIES.
YOU ARE READING
MHA × OC | Egy történet hogyan váltunk a legnagyobb hősöké..|
RandomFőszereplőnk Todoroki Izumi, a Todoroki családba született és mindig is hős akart lenni. A UA Iskola reményt adott neki, hogy teljesítse álmát, bár még sokat kell tanulnia. Btw:Remélem tetszeni fog ^^, Dobjatok egy csillagot és egy commentet ha tets...