Küzdj meg érte!

10.rész

Tristan

Meg kell találnom a kis kaput. Egyetlen pici rést ami mindkettőnknek jó. Nem tudom Alinatól távol tartani magam és nem is akarom. Annyi mindenről mondtam le az életemben, a sérülésem miatt. Eltaszítottam az embereket, pedig nem ezt érdemelték volna. Már nem az az ember vagyok többé, nem lehetek ugyanaz. Megváltoztam. Van egy fontossági sorrendem, ezt nem tagadom. Hiába mondja az edzőm, hogy választanom kell. Szerintem meg nem kell! Úgy gondolom ha annak idején nem lököm el magamtól a családom, vagy a menyasszonyom, akkor hamarabb túlléptem volna azon a sok rosszon ami engem ért. Sajnos erre már csak utólag jöttem rá. Hülye voltam. De most itt a lehetőség, hogy máshogy döntsek. Mért érzem azt ha Alina mellettem állna, könnyebb is lehetne. Pedig alig ismerem. Valakivel beszélnem kell erről. Előveszem a telefonom és tárcsázom azt a számot amit már olyan jól ismerek. Amióta idejöttem, rá mindig számíthattam, meghallgatott, mellettem állt. Mindent tud rólam. Nem gondoltam, hogy férfi és nő közt lehet barátság, de hát az ember tévedhet, nem igaz?
Kicseng. Alig telik el pár másodperc, azonnal felveszi.
-Nocsak, nocsak. Eszedbe jutottam?-Beverly, az edzőm lánya. Ahogy az apja, ő is sokat segített nekem a költözés során. Nagyon jóban lettünk. Sokat beszélgettünk és a kora ellenére hihetetlenül jó fej. Kedves, aranyos, vicces és jószívű.
-Ne gúnyolódj, pontosan tudod, hogy apád alaposan lefáraszt. Az edzés terve kegyetlen. A hétvége hamarosan itt lesz és be kell jutnom a nyolcad döntőbe.-Beverly pontosan tudja miről beszélek. Tudja mennyire fontos ez nekem és azt is mi a célom ezzel az egésszel.
-Nos? Hallgatlak! Tudom, oka van annak, hogy hívtál.-nem akarom ezt telefonon megbeszélni vele.
-Tudunk találkozni?
-Egy óra múlva végzek. Talán engedem, hogy meghívj kajálni és közben tudunk beszélni.-jól hangzik, enni mindig tudok. Az edzés sok kalóriát éget.
-Megegyeztünk! A butik előtt foglak várni. Szia.-Beverly a plázában dolgozik, egy ruha boltban. Imádja a divatot és kár lenne tagadni nagyon csinos. Soha nem néztem rá úgy mint egy nőre. Nekem olyan mintha a húgom lenne, és ezt ő is pontosan tudja.

Egy óra múlva a plázában vagyok. A korlátnak támaszkodva várok Beverlyre.
-Helló, szépfiú! Bocs, egy kicsit megcsúsztam. Régóta vársz már?-csak legyintek, az a 10 perc már nem oszt nem szoroz.
-Nem érdekes. Menjünk, együnk valamit.-ritkán jövök ide, nem szeretem ha felismernek, de szerencsére a pláza a nők birodalma. A férfiak zöme nem jön ide, hacsak nem a barátnőjüket, feleségüket kísérik el.
-Mit akarsz enni?-megvonja a vállát, a szemével végig nézi az összes éttermet.
-Kínai?-nekem igazából mindegy. Nem vagyok válogatós.
-Rendben. Keress egy szabad asztalt, addig én sorba állok.-pár perc múlva két tálcával a kezemben ülök le mellé. Nem először eszünk együtt, pontosan tudom mit szeret és mit nem. Mézes, szezámos csirke, rizzsel. Nagy kedvence.
-Mesélj, látom rajtad, hogy valami bánt. Mi történt?-túl jól ismer. Nagy levegőt veszek, majd elkezdek mesélni neki.
-Pontosan tudod mennyire fontos ez a verseny nekem. Különösen ez a szezon. Szeretném, sőt akarom ezt a győzelmet. A tovább lépés szempontjából szükségem van rá.-felsóhajtok és bevallom neki, mért kerestem fel.-Megismertem valakit. Vagyis az túlzás, de megakarom ismerni. Valami vonz hozzá. Kiakarom deríteni mi az. Valami van ebben a lányban.-elkerekedik a szeme. Olyan arcot vág mintha citromba harapott volna. Most meg mi ütött belé?! Nem foglalkozok vele, talán csak én láttam rosszul.
-Szerinted ez jó ötlet? Lehet csak egy rajongó, aki közel akar kerülni hozzád.-megrázom a fejem.
-Nem az. Először én is ezt gondoltam. Mindent tud erről a sportról. A múltkori győzelmet, neki köszönhetem. Apád szerint nem lenne bölcs döntés belebonyolódni egy kapcsolatba. Szerinte választanom kell. Nem vonhatja el a figyelmem egy lány. De szerintem ez nem így van. Az első mérkőzésemen mikor megláttam, hogy a páholyban van és figyel, jobb voltam. Megnyugtatott, hogy ott van. Aztán megbántottam. A második mérkőzésre azt hittem nem jött el. Csak arra tudtam gondolni, hogy mért nincs ott, pedig azt szeretném, hogy lásson. Végül meghallottam őt, ahogy tanácsot ad. Megnyugodtam a jelenlététől és sikerült, győztem. Van értelme egyáltalán annak amit mondok?-Beverlyt elnézve nem igazán.
-Talán van, talán nincs. Ha vele akarsz lenni, hát legyél. De a célodat nem szabad szem elől tévesztened. Soha!-mosolyognom kell a szavaitól. Nem igazán segít amit mond. Hirtelen nagy csörömpölésre kapom fel a fejem.
-Alina?-mit keres ő itt? Tényleg ő az? Nem lehet összetéveszteni őt senkivel. Beverlyre nézek majd vissza Alinara. A francba. A büdös picsába. Biztos félre értette a helyzetet, látom az arcán.
-Nem haragudj Beverly, egy perc és jövök.-felállok és Alina felé indulok. De ő futásnak ered. Mi a franc? Elfut előlem? Meg kell neki magyaráznom amit látott. Utol kell érnem.