I don't deserve you || JJ Maybank ||

Ugye, hercegnő?

- hogy mi? - pillantottam Liv-re majd Nick-re

- mi...öhm...jegyben járunk - jött zavarba Liv

Nick bólintott

- te biztosan JJ vagy, nagyon örvendek - nyújtotta felém a kezét

Megráztam

- jah én is - dünnyögtem kelletlenül

Liv, Nick felé fordult

- mi most megyünk, majd találkozunk - köszönt el Liv majd megpuszilta Nick arcát

Áucs, ennél jobban szét tud törni a szívem? Kötve hiszem. Viszont az a tudat, hogy valószínűleg Nick nem az én házamban fog megszállni megnyugtatott.

Szó nélkül elindultam a Twinkie-hez, Liv pedig próbált utol érni. Nem volt semmi csomagja mert a szobájában minden ott van ami kellhet neki.

- JJ! Hova rohansz már?! - ért utol a kocsinál Liv

Nem válaszoltam csak beszálltam a Twinkie-be, majd ő is így tett. Majd elindultunk haza

- iszonyatosan gyerekes vagy - állapította meg

Megforgattam a szememet

- oh, én vagyok a gyerekes? Nem is tudom kijátsza azt hogy még mindig 16 évesek vagyunk és kavarunk mindenkivel - vágtam vissza

- JJ! Pont ezért akartam hogy ne tudj Nick-ről - morogta Liv

Nagyon felidegesített

- Liv...- fújtam ki hosszasan a levegőt - ha jegyben jársz valakivel, akkor nem hitetgetsz egy másik srácot hogy van még esélye - mondtam ki

Liv pár pillanatig csendben volt majd megszólalt

- JJ én- kezdte de nem fejezte be

- te mi Liv? Nem szerettél volna megbántani? Hát gratulálok - mosolyodtam el keserűen - miért hagytad hogy fussak utánad ha te már jegyben jársz valakivel? Hm? Tudod milyen szarul érzem magam attól amiket írtam neked, miközben valószínűleg Nick feküdt melletted?! - kérdeztem idegesen

- Jayj - szólalt meg erőtlen, sírós hangon

- inkább ne mondj semmit Liv - ráztam meg a fejemet

Liv egész úton szipogott mellettem, onnan tudtam hogy folyamatosan csendben sír. Én is tudtam volna de nem akartam megtörni előtte

                                      ************
                                ~Liv szemszöge~

Mikor megérkeztünk a házunkhoz, avagy Poguelandia 2.0-hoz JJ azonnal kipattant a kocsiból csak úgy mint én.

A többiek a ház másik felénél voltak ahol volt a veranda, a nyugágy meg ezek.

Amint megláttak engem azonnal mosoly ült ki az arcukra, majd miután megöleltek észre vették hogy sírtam

- mi történt köztetek? - nézett felváltva John B rám majd JJ-re.

Azonnal rájött hogy történt valami.

- nem úgy volt hogy minden rendben? - utalt Cleo arra hogy minden nap beszéltünk JJ-vel

JJ aki eddig csendben volt megszólalt

- nem mondta el nektek, ugye? - kérdezte - baszki - nevette el magát idegesen - nagyon örülök hogy nem egyedül maradtam le erről

- mi történt? - nézett rám Sarah

Mindenki rám nézett

- Liv nem akar engem többé - rövidítette le JJ - ugye hercegnő? - nézett rám

Egy könnycsepp gördült le az arcomon

- ne legyél félénk, mondd el nekik azt amit nekem - bíztatott gúnyosan JJ

Könnyekkel teli szemmel JJ-re pillantottam

- én....jegyben járok - mondtam ki nagynehezen

A többiek lesokkolódva néztek rám majd egyszerre esett le nekik és megöleltek.

Kelletlenül elmosolyodtam

- majd bemutatlak neki titeket, nyugi - mosolyodtam el halványan, azon hogy mennyire izgatottak lettek

- szólj majd hogy mikor jön, mert akkor biztosan nem leszek itthon - mondta JJ

Láttam mindenkin, hogy nagyon sajnálja JJ-t, azonban egy picikét örülnek a boldogságomnak. Arról viszont nem tudnak hogy semmilyen boldogságról nincs szó.

                                     *************

Motoros verseny, minden évben megtartják. Nick-kel ott találkoztunk, és bemutattam a többieknek.

- nagyon jóképű - húzott el Sarah és Kie, miközben Pope beszélgetett Nick-kel

Megvontam a vállam és mosolyt erőltettem magamra

- miért nem mondtad hogy megismerkedtél valakivel? - kérdezte mosolyogva Kie

- mert túl gyorsnak éreztem ezt az egészet ami köztem és közte van - magyaráztam - egyik pillanatról a másikra már el is jegyzett

Sarah és Kie mosolyogva néztek rám

- és....megfogsz vállni a Routledge névtől? - kérdezte Sarah

- pfff soha! - ráztam meg a fejem - nem veszem fel soha egy férfi nevét sem, nem akarok valakiné lenni. Van nekem saját nevem - jött ki belőlem a feminizmus

Sarah felnevetett, csak úgy mint Kie. Majd ekkor meghallottam nem messze tőlünk azt hogy John B rákiált JJ-re

- JJ! JJ! Csak...kuss! - kiáltott rá a bátyám

Nem tetszik ez nekem, itt valami baj van. Ott hagytam a lányokat és egyenesen John B-hez és JJ-hez indultam.

- mi a franc történt? - kérdeztem megállva közöttük

- az utolsó 20 rugónk ami az ingatlanadóra kell, Poguelandia-ra! - szólt rá John B figyelmen kívül hagyva engem

De nem kellett válaszolniuk, mert ebből azonnal leesett.

- JJ ez most komoly??? - néztem rá idegesen

JJ idegesen rágózva rám nézett.

- igen Liv, ez tök komoly - válaszolta unottan - fogadtam magamra. De no para, tuti megnyerem.

JJ elszakította a tekintetét rólam majd a bátyámra nézett.

- tudom és érzem hogy most nagyon szívesen megütnél John B- kezdte JJ de a bátyám félbe szakította

- felmerült bennem - bólintott John B

- nem kell, ma muszáj kockáztatnunk. Megnyerem. Ti is tudjátok - nézett felváltva rám és John B-re - de...azért nem ártana egy fincsi kis erősítés. Érted, ugye? - pillantott John B-re

- én is beszálljak? - kérdezte John B

- csak fedezz, okés? Úgy mint régen a hátsó kertben - magyarázta JJ - te meg én. Lenyomjuk őket, és a placc a miénk. Tudod hogy menni fog, simán - mondta JJ

Majd megállt mellettünk nagy hanggal egy motoros. Felénk nézett, majd lenézően nézett JJ-re. Aztán észre vett engem is, mire leszállt a motorról és felém igyekezett. Rafe volt az.