Menekülés

164 10 2
                                    


- nem megy, nem bírom megtenni - rázta meg a fejét Ward majd megfogta Sarah arcát

- hát! Én igen! - kiáltott fel Singh egyik embere

Sarah oda adta John B-nek a pisztolyt aki rászegezte a fegyvert

- dobd el! - mondta a csávó miközben a saját pisztolyát apa fejéhez tartotta

- ne - indultam el de JJ vissza rántott

- higgadj le öcsém - nézett apa Singh emberére - a góréd halott, nincs okod ezt tenni

- azért van pár okom, dobd el! - nézett vissza Singh embere John B-re

John B feltette a kezét, majd eldobta a pisztolyt. Singh embere ekkor elindult felénk

- azt hittétek tiétek az arany mi? - kérdezte - na jó senki se mozduljon! - mondta majd felvette Ward pisztolyát a földről - a haverom már halott, miattad - nézett a csávó Sarah-ra

JJ-nek megfeszült az állkapcsa, láttam rajta hogy bár melyik másodpercben elgurulhat a gyógyszere és elindul a csávó felé

- Jayj - suttogtam mire JJ egy pillanatra rám nézett

- veled kezdem - biztosította be a pisztolyt és Sarah-ra tartotta

Sarah és Ward összenéztek. Majd Ward elindult a csávó felé, aki ezért elkezdte lőni. Neki futott a csávónak majd elkapta és leugrott a szakadékba vele.

Mindannyian sokkos állapotba kerültünk. Aztán lenéztünk a szakadékba... ez a látvány azt hiszem örökre beleégett az agyunkba

Sarah elkezdett sírni. John B magához ölelte. Annyira sajnáltam Saraht... Ward hiába volt egy fasz akkor is az apja volt

- Big John! Hé! - futott Pope apa felé

Apa irányába pillantottam majd megláttam hogy már alig van magánál

- apa! - kiáltottam majd oda rohantam hozzá - apa! Apa! Apa! John B gyere!

John B és Pope átrakták apa karját a vállukon és így kezdték levinni a hegyről. És sikeresen le is értünk a hegyről! A hajón voltunk, apa John B és az én ölemben volt.

Nagyon rossz volt így látni apát

- apa, tarts ki! Oké? Nem sokára oda érünk - mondtam

- együtt csináltuk végig...pont ahogy terveztük - nézett rám és John B-re

- igen, úgy - bólintott John B

- Liv...remélem megtudsz bocsátani nekem azért ahogy viselkedtem veled...- suttogta halkan, erőtlenül

- inkább te bocsáss meg nekem - lábadt könnybe a szemem

Apa nehezen de elmosolyodott

- Madár! El ne...engedd Saraht! - mondta apa - tudom...hogy..nem voltam a legjobb apa - suttogta

- elég apa - rázta meg a fejét John B miközben lefojt egy könnycsepp az arcán

- de ti vagytok a legjobb gyerekek akiket egy apa kívánhat...- suttogta apa - majd találkozunk...otthon..- csukta be a szemét apa

Ekkor kitört belőlem a sírás

- apa! Apa! Apa! - szólingatta John B

Apa nem válaszolt.... átöleltem John B-t és így sírtunk egymás karjaiban percekig.

*************

2 hónappal később

- biztos vagy ebben? - kérdezte már sokadjára John B az új házunkban amit az aranyból vettünk

- igen - bólintottam behúzva a bőröndömet

- ha már nem bírod tovább, bármikor vissza jöhetsz - ölelt meg John B

- tudom - öleltem meg

- vigyázz magadra! - mondta

- te is! - mondtam

JJ kopogott be a szoba ajtón

- öhm most azt hiszem magatokra hagylak - fordult meg John B majd kiment a szobából

- mi történik Liv? - kérdezte neki támaszkodva az ajtónak

- elköltözök? - válaszoltam furán mivel ezt már napokkal ezelőtt elmondtam mindenkinek

- úgy értem veled, mi történik veled? - pontosított a kérdésén

- ezt hogy érted? - kérdeztem vissza

- tudod hogy hogy értem - válaszolta - ismerlek, ismerlek mindenkinél jobban. Ez nem te vagy. Nem hagynád itt Outer Bankset

- nem is tudom... - bizonytalanított el

- mit csinálsz? Anyukádhoz költözöl, hogy menekülj az érzéseid elől. Miért menekülsz előlem? - kérdezte JJ

- JJ, muszáj egy kis környezet változás. Már nem bírom a sok stresszt - túrtam bele a hajamba - igen, nagyrészt miattad megyek a szárazföldre azért mert nem tudom hogy mi legyen velünk

- nem tudod hogy együtt akarsz-e lenni velem? - kérdezte

Bólintottam

- Liv...megváltoztathatod a neved, és nem gondolhatsz rám, itt hagyhatod ezt az elbaszott helyet! De én gondolni fogok rád minden egyes nap - szólt JJ

- Jayj ne tedd nehezebbé ezt.....- kérleltem - vissza fogok jönni hamarosan - ígértem meg

- és mi van ha nem fogsz vissza jönni? - kérdezte JJ

- vissza fogok, nem tervezek nagyon sok időt ott tölteni, maximum pár hónapról van szó - mosolyogtam rá majd megöleltem

JJ szorosan vissza ölelt

***********

18 hónappal később

Outer Banks-ben szerveztek nekünk egy "bulit" azért hogy felfedeztük Eldoradot. A szigetről mindenki ott volt.

Egy öreg bácsi megbízott minket egy feladattal. Hogy derítsük ki mi történt egy hajóval. A bácsinak annyi nyoma volt hogy van egy kézirata, ami a kapitány naplója volt. Edward Teach-é vagyis feketeszakállé.

Mindannyian össze néztünk mosolyogva mikor megemlítette ezeket a dolgokat. Hiába lettünk gazdagok, a kaland hiányzott az életünkből. De nagyon!

Sziasztok! El sem hiszem hogy ennek a könyvnek is a végére értem. Konkrétan sírok. 😢😢😢😢Nem tudom hogy miért, de ez a könyv került hozzám a legközelebb, és ÍGÉREM hogyha kijön a 4.évad folytatni fogom💗 nagyon remélem nektek is tetszett ez a könyv, most egy kis szünetet tartok az írásban, de azért figyeljétek a tiktok oldalamat mert ha írok egy új könyvet azt onnan fogjátok megtudni először💗 puszii❤️

I don't deserve you || JJ Maybank ||Donde viven las historias. Descúbrelo ahora