Ha mindenki le is mondd rólad. Én akkor se fogok. Mimden percben fel pezsdíted a vérem. Te hozzám tartozol.🥵🌶💥
🌹Romantikus/ 18+/ Egyetem 🌹
Az egyetem első évében kezdek. Minden vágyam ez volt. Azt hittem minden tökéletes lesz. Míg meg nem ism...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Tyler aggódóan térdel elém. S a vérző sebre nyomja kezét. Amire nagyot sziszegek. Nagyon fáj. Nem bírom a vért. Ezért be is pánikolok. Szaporán kapkodok a levegő után. De meg fogja a kezem és meg simogatja a kéz fejem.
- Semmi baj, nyugodj meg cukormókus. Itt vagyok, nem lesz semmi baj.- nyugtat halk hangon. Jól esik valamiért hallani a hangját.
- Jól van, meg próbálok. -suttogom. De aggódóan szólal meg.
- Mi történt veled Aurora? – kérdezi feszülten. De a fájdalomtól minden be tompul. Szuszogva préselem a szavakat
- Nagyon fáj. Nem bírom a vért.- szuszogom. Hirtelen az ölébe kap. S A mellette lévő ajtóhoz lép. Ki akarja nyitni de zárva van. Káromkodik egyet.
- A kurva életbe! Hogy minden kurva terem zárva van!- morogja. Majd hirtelen rúg egy nagyot az ajtón. Ami be törik és ki nyílik. – Na! Basszameg, hogy mindig zárva van!- morogja és be lép velem. De kuncogok az indulatos viselkedésén. Egy orvosi szobába vitt. Lassan le fektet a vizsgáló asztalra. Majd egy szekrényhez lép és ki vesz belőle kötszert és fertőtlenítő szert. Mellém lép és fel húzza rajtam a felsőt. Ami már tiszta vér tőlem. Aggódva néz rám
- Mikori ez a seb? Elég frissnek tűnik. – mondja aggódó tekintettel. Most olyan gyengéd és kedves. Vajon máskor is tud ilyen lenni.
- Vagy 5 hete.- mondom neki. Mire szigorúan néz rám. Majd karba teszi a kezeit.
- Ugye cukormókus! Te nem egy 5 hetes friss sebbel futottál tesin és ugráltál!- mondja szigorú pillantással. Unottan forgatom meg a szemem
- Kinek van kedve mindig kis padon ülni.- mondom neki. De csak sóhajt egy nagyot.
- Jobban vigyázhatnál! Most komoly bajod eshetett volna. Így is sok vért vesztettél.- mondja most már nyugodt hangon. De folytatja.- le kéne venned a felsődet, hogy jobban hozzá férjek a sebhez. – mondja. Na de jó. Nagyon örülök neki. Le kel öltözzek előtte. De ismét bele nyilall egyet. Sziszegve fogom a kezem rá.
- Semmi baj nem lesz. Csak nyugodj meg.- mondja nyugodt hangon. Valamiért hatásos. Mert kicsit meg nyugszok tőle. Sziszegve ki bújok a már teljesen véres felsőből. Egy pillanatra végig mér. De még köszörüli a torkát. Majd a sebet kezdi nézni.
- Elég csúnyán fel szakadt a varratod. Ki kell tisztítani a sebet és újra be kötni. Míg nem visznek rendes orvoshoz. Aki össze varrja megint. – mondja, közbe kezébe vesz egy sebész csipesz és egy vatta pamacsot. A sebbe nyomja. Amire a karjába markolok.
- Baszki ez fáj!- morgom fájdalmasan sziszegve. De csak rám pillant.
- Tudom hogy fáj. De muszáj ki tisztítani a sebet. – mondja kedves mosollyal. Jó el ismerem ez cuki volt. Ki takarítja a sebet. Ami nagyon fáj, végig markolom a karját. Most jön a fertőtlenítő. De előtte rám pillant.
