Too Good

Part 02

Másnap reggel izgatottan sietett az előadó termék felé. Valószínűleg Matt már a tolmácsoknak fenntartott technikai helyiségben volt, így sajnos nem fognak találkozni. De már a tudat, hogy egy épületben tartózkodnak, örömmel töltötte el.

Nagyon meglepődött, amikor Steve-et látta meg az egyik terem előtt toporogni. Ráadásul valószínűleg pont rá várt, mert ahogy észrevette, máris felé sietett.

- Jó reggelt - köszönt barátságosan.

- Jó reggelt - felelt Tim. - Segíthetek valamiben?

- Nem, köszönöm. Talán éppen én segítenék - mondta rejtélyesen. - Matt-ről lenne szó.

- Valami gond van vele? - kérdezte ijedten.

- Nem, nem - nevetett Steve. - Már készül az első előadásra, a helyén ül.

- Ó - sóhajtott Tim. Bár sejtette.

- Figyelj. Ha akarsz tőle valamit, akkor neked kell lépned, mert Matt nem fog lépni - mondta, mire Timnek még a lélegzete is elállt. - Ha megtudná, hogy elmondom neked, a puszta kezével fojtana meg, de ő a legjobb barátom és szeretném, ha boldog lenne. És úgy tűnik, hogy melletted az lehetne.

- Én... én... - Tim csak hebegett. Steve tényleg azt mondta, amit? Tényleg igaz lenne, amiben még csak reménykedni sem mert?

- Figyelj, azt kezdesz ezzel az információval, amit akarsz. Remélem okosan fogsz dönteni! Értelmes ember vagy, bízom benne, hogy megfelelően fogsz cselekedni és főleg nem fogsz visszaélni a helyzettel - folytatta Steve. - Hogy teljesen világos legyek: Matt szerelmes beléd, vagy legalábbis erős vonzalmat érez irántad. Miután sokat beszélgettem vele, én is hajlok afelé, hogy melletted boldog lehet. Már persze ha te is ezt akarod. Tényleg, még nem is kérdeztem, hogy van valakid?

Tim tátott szájjal hallgatta Steve-et, szinte itta minden szavát. Meg akart jegyezni mindent és biztos akart lenni, hogy semmit nem ért félre. Mivel a másik várakozók nézett rá, rájött, hogy az utolsó kérdésre választ vár.

- Nem, nincs - felelt határozottan.

- Akkor már csak egy kérdésem maradt, és kérlek erre teljesen őszintén válaszolj. Érdekel téged Matt?

- Igen - vágta rá gondolkodás nélkül. Eszébe sem jutott tagadni. Steve megtisztelte őt a bizalmával, így tartozik annyival neki, hogy teljesen őszintén válaszol.

- Remek. Ahogy sejtettem - vigyorgott a férfi. - Akkor jobb lesz, ha összeszeded magad. Tudom, vagyis sejtem, hogy nem lesz egyszerű, de merni kell lépni. A labda a te térfeleden van, és nyerésre állsz. Ne szúrd el.

- Én... én köszönöm ... azt hiszem - dadogott Tim. Még mindig alig merte elhinni a hallottakat.

- Csak ne szúrd el - felelte Steve, majd egy kávés poharat nyújtott felé. - Kezdhetnéd rögtön azzal, hogy ezt beviszed a kedves Matt-nek. Mondd meg, hogy nekem WC-re kellett mennem.

Ezzel már ott is hagyta. Tim pár percig csak állt ott, mint egy rakás szerencsétlenség. Annyira szürreális volt ami az elmúlt percekben történt, hogy időbe fog telni, mire ezt feldolgozza. A szíve pedig a reménytől és boldogságtól vadul vert. Teljesen tapasztalatlan volt párkapcsolatok, érzelmek terén, de megfogadta, hogy össze fogja szedni magát. Nem fog csalódást okozni Steve-nek és főleg Matt-nek. Első lépésként ezt a kávét fogja bevinni. És ő már azt hitte, hogy estig nem is fogja látni!

Soha nem járt még a tolmácsok helyiségében, el sem tudta képzelni, hogy milyen lehet. Mondjuk eddig nem is igazán érdekelte. Most kicsit meglepődött, amikor belépett. A tolmácsok kis fülkékben ültek, fejükön fülhallgató, előttük laptop és papírok. Rögtön észrevette Matt-et, aki épp valamit nézett a laptopján és láthatóan teljesen el volt merülve benne.