Szótolvaj

2. Rész

-Jaj, csak azt mond meg miért is csináljuk mi ezt?-Csúsznan ki Krisztál kezéből pár lap.-Hupsz.

-Tessék.-Adja vissza a kezébe Brittani.-Amúgy meg Lexinek segítünk. Nem emlékszel?

-Köszi. Tudom, de eredetileg is miért Lexi csinálja ezt az egész partnerbeszerzés dolgot az igazgatónő helyet?

-Na ez jó kérdés. Lex?

-Tessék?-Nézek fel a szerződés útólsó sorai közül.

-Jaj, hagyd már azt a szerződést, már elolvastad legalább százszor. Hibátlan.-Veszi ki a kezeim közül Krsztál és megindul kifelé az ajtón.-Inkább gyertek, hamarosan itt lesznek.

-Igaz.-Idegesen beletúrok a hajamba. Fel kellet vólna kötnöm így a derekamig ér lehez, hogy majd zavarni fog. Most már késő. Sohajtok egy nagyott és megindulunk lefele a lépcsőn.

-Na akkor elmesélnéd, hogy is lyukadtunk ki itt?-Néz vissza rám Brittani.

-Emlékeztek az első félév végére amikor másodjára mentetek a Caferams céghez?

-Igen, de te nem tartottál velünk, mivel az első alkalommal után rögtön kaptál munka ajánlatot. -Neveti el magát Bi.-Komolyan elképesztő volt végignézni azt, hogy döbbented le azt az ügyvezetőt. Mi is volt a neve? Azt hiszem Mr.Puker.-Ezen mindhárman nevetünk.-Komolyan minden kérdésére válaszoltál, pedig még csak alig kezdtük el tanulni miről is van szó.

-És a kérdéseid!-Rázza meg a fejét Ká.-Úgy beszélté mint aki felméri a terepet. Engem nem is lepet meg az hogy fel akarnak venni. Aznap amikor nem voltál ott Mr.Puki megállás nélkül felőled kérdezősködött, míg a végén Miss.Frein azt nem mondta, hogy megfáztál.

-Elképesztő az a nőszemély. Ő a kifejezés tanárnőnk és nem tudót ennél jobbat hazudni? Még aznap délután kaptam egy jobbulás kosarat telli gyümölcsökkel és egy aranyos üzenettel.Az,az igazság, hogy az egész napot az igazgatónő irodában töltöttem és neki segédkeztem. Neki el kellet mennie egy gyűlésre és ekkor megjött Mr. Kenn, befizette a fia tandíját és megkért, hogy ha lehetséges vezessem körbe. Útközben meséltem neki arról az elméletemről, hogy milyen kár, hogy az olyan cégelnökök mint ő  nem fektetnek bele a jövőbe. Hogy a  miénkhez hasonló iskolák egy csiszolatlan gyémánt amely rengeteg új szakképzet munkaerőt rejteget, kikeknek idővel elvész tehetségük merj miután kilépnek a nagybetűs életbe nincs lehetőségük kibontakozni. Megkért, hogy részletezem véleményem és, hát én így is tettem.  Elmeséltem neki, hogy ha egy kis pénzel támogatnák az iskola fejlesztését, akkor a tanulok, hozzájuk ménének körutakra valamint gyakorlatozni is. Megfigyelhetnék és kiválaszthatnák melyikek azok a személyek akiket szettnének a későbbiekben is alkalmazni és a diplomázásuk után véleményem szerint szívesen mennének egy biztos munkahelyre. Miután végeztünk a körúttal és visszaértünk az irodába az igazgatónő is ott volt elmentek kettesben beszélgetni és Mr.Kenn lett az első baráti cége az iskolának. Mrs.Rovensz-nek tetszett az ötletem és ettől kezdve kezdet el még jobban fejlődni a suli.

-Igaz, nemsokkal kezdték el az új szárny építését is és menyivel jobb így.-Nyitotta ki a tárgyaló ajtaját Bi.

-Az a Kenn?- Kérdezi Ká mi pedig furcsán néztünk rá.-Tudjátok Kenn Jever aki elhívott randizni és te az egész suli élőt nemet mondtál neki.

-Honnan tudhattam volna, hogy nem szokott senkivel sem randizni? Amúgy is szerintem csak az apja miatt csinálta és nekem nem is tetszett.

-Na itt álljunk meg. Kenn Jever-ről beszélünk aki mindenkinek tetszik és ebben senki sem kivétel még te sem.

-Ja persze Krisztál, és Lexi annyira összetörte Jevert, hogy másnap már Jenit smárolta a parkolóban. Szegény fiú.-Összenéztünk és mindhármunkból kitört a nevetés.

-Csajok nem látatok valahol a sárga mappát? 

-Abban vannak a szórólapok?-Nézi át a kezében lévő papírokat Ká.

-Igen, de nem látom sehol.

-Ha jól emlékszek én az íróasztal felső fiókjában láttam.  Meny és hozd le őket.

-De az emberek hamarosan megjönnek...

-Nyugi, majd mi gondoskodunk a fogadásukról. Meny már és siess.-Lök ki az ajtón Bi.

 Megforgatom a szemeim, de tényleg elindulok felfelé. Hamar meg is találom a felső fiókban és sietek is vissza, de mindhiába ők már megérkeztek."Én fontos üzletember vagyok, engem nem lehet várakoztatni." "Mért nem kezdik már el a bemutatót?"  "Hogy nem tudja felfogni ez a fruska, hogy nem iszok kávét?" Nagy levegő Lexi! Képes Vagy rá, csak koncentrálj! És mindent bele.

-Kedves vendégeink, nagy örömömre szolgál ilyen sokukat üdvözölni. Hálás vagyok amiért eljöttek erre a bemutatóra ahol jobban megismerhetik az iskolánkat. Na de kezdjük is el... A nevem Lexan Van, de nyugodta csak szólítsanak Lexi-nek. Én ennek az iskolának a végzős tanulói közé tartozom. Megtiszteltetés számomra, hogy én mutathatom be önöknek ezt az intézményt. Amely azzal foglalkozik, hogy felkészítse a fiatalokat a nagy betűs életre. Mint a hogy a mondása is tartja "Amit megtanulsz azt alkalmazd". A tantárgyainkból év végén az utolsó órák gyakorlatok itt bemutatjuk az év során tanultakat és a tanároktól plusz pontokat kapunk. -"Ennek mégis mi köze van hozzánk?" Hallom meg egy idősebb férfi gondolatát.- Ezt azért mondtam el mert a gyakorlatokat nem az iskolában végezzük, hanem cégeknél. Nem csak nézelődünk, hanem be is segítünk ott ahol tudunk. -"Mért is jó ha gyerekek kotnyeleskednek a dolgozók körül?" Egy komoly kinézetű nő összeszűkített szemekkel méreget.- Had emlékeztessem önöket arra, hogy a diákjaink nem gyerekek. Mindannyian kiváló képzésbe részesülünk és az eredményeink is kimagaslók.-Még mielőtt válaszolhattam volna a férfi gondolatára közbevágott.

-Ez mind szép és jó, de mégis mi hasznunk van abból ha belefektetünk az iskolájukba?

-Pont erre szerettem volna kitérni uram.-Mosolygok rá. Milyen idegesítő alak, idáig a szivarját szívta és végig stírölt minden nőneműt a teremben. Végig azon gondolkodott, hogy kit bírna legkönnyebben szobára vinni. Pedig otthon várja a felesége és a két csereke. Rémes.- A cégek milliókat költenek a reklámokra. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk. -Bólintanak.- Ám, mi más árthat jobban mint egy pletyka? Semmi, ám ugyanúgy a pletyka hasznos is lehet. Az emberek beszélgetnek egymással és a barátaikkal dicsekszenek az új dolgaikról és tapasztalataikat is megosszák egymással. Ha jól tudom a maguk vásárlóik is főként a fiatalabb korosztály.-És így folytattam... Alkalmazva a képességem kibővítettem itt-ott a beszédem. Majd mikor befejeztem, elégedetten mosolyogta a közönségemre.

De,...

Folytatás a következő részben...