Csak te

16.Csajom

Reggel a lányok nagy szeretettel keltettek mindenkit. Mint kiderült elsőnek Eszti és Barbi kelt fel s így mindenkit elkezdtek valahogy felkelteni. Valaki még vizet is kapott az arcába. Szerencsére nekem csak a bordám tört el mivel mind a ketten egyszerre ugrotta a hátamra. Elsőnek egyáltalán nem értettem hogy most mi a fene van majd később jöttem rá. Az órára néztem ami fél kilencet mutatott. Csak megrántottam a vállam s megfordultam a másik oldalamra. Láttam hogy a többiek készülődnek s pakolásznak de engem teljesen hidegen hagyott. Lehunytam a szemeimet majd próbáltam visszaaludni. Ám ekkor tudatosult bennem valami ezért gyorsan felültem. 

   -Lemaradtunk a reggeliről -szólók fel hangosan mire egy páran elkezdenek röhögni.

   -9-re eltolták a tanárok mivel nagyon senki se kelt fel a pontos időbe -válaszolt álmos hangon Szilvi. 

Kómás fejjel bólintottam majd úgy döntöttem hogy átpakolok a saját házunkba. Felkaptam a cuccaimat amit áthoztam majd elindultam. Kint a hűvös levegő rögtön megcsapott s kicsit felébresztett. Habár egy perc után már fáztam ezért sietősre vettem. Mindent ledobtam az ágyamra majd a rendel nem törődve kutattam a bőröndömbe. Kivettem egy szürke melegítőalsót melynek a vége zárt, egy szürke toppot, a Brooklyn feliratos szürke pulcsim s hozzá a szürke air max cipőmet. Ezeket felvettem a hajamat laza kontyba kötöttem s a fülhallgatómat a pulcsim alá helyeztem. A kis dugattyúk pedig a felsőmön kívül voltak. Sminkkel nem bíbelődtem s ékszerekkel sem. Még a mosdóba elintéztem a reggeli teendőket majd utolsóként értem be az étkezőbe. Leültem a helyemre s rámosolyogtam Balázsra. 

    -Nos mivel már alig van valami a délelőttről úgymond szabad foglalkozás lesz. Lehet kint focizni vagy zenélgetni vagy aki szeretne a társasházba is mehet és kicsit művészkedhet. -mondta ofőnk -Délután elsétálunk a Kékesre és felmegyünk a toronyba majd később itt a táborhelyen egy csapatépítés lesz. Ami annyit tesz ki hogy játékosan beszélgetünk és többet tudunk meg a másikról.- mondja hatalmas mosollyal -Akkor Jó étvágyat. 

Beszélgetve reggelizünk meg. Leginkább a tegnap estéről szól a téma ezért nem igen szólok bele. Néha Balázst nézem a szemeimmel s mikor ő is rám néz csak elmosolyodunk. 

   -Petra neked is oké? -néz rám nagy szemekkel Oliv. 

   -Hmm? -kérdezek vissza de még mindig Balázst nézem aki alig bírja visszatartani a nevetést. 

   -Jössz a fiúk ellen focizni? -kérdezi mire felé fordulok. Hallom hogy felnevet az asztal másik oldaláról mire én is elmosolyodok. 

   -Most nem de ti nyugodtan menjetek. -mondom mire csak a vállát rázza meg.   

Miután befejeztem a reggelit visszamentem a szobába s ledőltem az ágyra. Lehunytam a szemeimet s próbáltam visszaaludni de semmi esélyem se volt. Már minden álom kiment a szememből ezért inkább a telómat vettem a kezembe. Bekapcsoltam a netet s akkor láttam meg hogy Jam mennyire készülődik a kupára. Igaz hogy márciusban lesz de akkor vagy 4 táncot kell előadnunk. S majd kidülledt a szemem mikor láttam hogy mire akar kérni. 

Petrus, szeretném ha te és Márk a versenyen együtt táncolnátok páros kategóriában. Mivel bennetek minden érzelem meg van ezért is választottalak titeket. S igen jól olvastad Márk végleg visszajött szóval remélem nem lesz semmilyen probléma. De ha mégis remélem tudod hogy hozzám bármikor fordulhatsz. Jó szórakozást ☻

Az a legjobb az egészben hogy nem mondhatok nemet. S ez most nagyon idegesít mivel Márkkal táncolni nehéz lesz. Igaz hogy az érzelmek kifejezése könnyű lesz főleg a haragé de már most fáradt vagyok a hülyeségeitől. Nehéz lesz s muszáj lesz valahogy kezelnem. Ám most az új sms-re kell koncentrálnom. Azt hittem hogy megint Jam az de mikor megláttam kicsit meglepődtem. 

Unatkozom. A srácok elmentek focizni de nekem most nem volt kedvem. Viszont a te társaságodat elfogadnám. B

Azt honnan vetted hogy én élvezem a TE társaságod? -válaszoltam majd törökülésbe helyeztem magam. 

Csillag nem emlékszel a tegnapi fergeteges csókunkra? 

Hmmm....nem nagyon. 

Akkor gondolkozz el hátha felrémlik. 

Direkt nem írtam vissza rögtön de a mosolyt akkor se tudtam letörölni az arcomról. Hihetetlen hogy nemrég még veszekedtünk most meg pár perc alatt felbír vidítani. Összeráncolt szemöldökkel fordultam az ajtó felé amin valaki szélsebesen lép be majd már előttem is van. Hirtelen csak az éreztem hogy ajka az enyémen van majd szép lassan megfogja a derekam s ütemesen felállít. A nyelve utat kér mire rögtön megadom neki az engedélyt. Mosolyom nem törhető le s mikor a nyaka köré fonom a karom homlokát az enyémnek dönti s megszakítja csókunkat. 

   -Még most se emlékszel? -kérdezte hatalmas vigyorral a képén. 

   -Nem igazán -vágtam sajnálkozó fejet ami nem nagyon jöhetett be mert elnevette magát.

Felháborodva néztem rá mire nevetve csókolt meg újból. Kis idő után meguntuk hogy állunk ezért lehúzott az ágyra. A lábaim az ölébe voltak s úgy nevettünk együtt. 

   -Hé mi a baj? -kérdezte miközben lágyan kisimított egy hajszálat a szemem elől. 

   -Semmi nincs -próbáltam elhitetni vele. 

   -Tudod hogy már lassan négy hónapja ismerlek s azóta kicsit kiismertelek. mint például ha nevetsz gödröcskék jelennek meg az arcod oldalain -mondta miközben megérintette a területet - miközben táncolsz nem figyelsz semmire és senkire csak magad világába borulsz és élvezed s miközben rosszkedved van a szemeid csillognak s a mosolyod is kényszeredett. Szóval akkor mi a baj? 

   -Huhh...hát nem is tudom hogy mi van most köztünk. -mondom kicsit zavartan -Csókolózunk jól érezzük magunkat de mégse mondunk még ki semmi konkrétat. -mondtam ki a fél igazságot. 

   -Azt hittem egyértelmű volt a múlt este de ha nem. Petra legyél a csajom -mondta ki tipikus Balázsosan. Ő inkább a csajom szót használta mint a barátnőt mivel az egója nem engedi. Halványan elmosolyodtam majd egy lágy puszit nyomtam ajkaira. Ő persze többet akart de elhúzódtam -Hé csak ennyi jár? -kérdezte majd meg akart csókolni mikor hátrébb húztam a fejem. Ő ismét közeledett míg én távolodtam. Már szinte nevettem mikor az ágyra huppant a testem a sok hátra dőléstől. Balázs most csak elvigyorodott majd könnyedén ejtette rabul ajkaimat.