12.Érkezés

213 13 1
                                    

A vonatút szerencsénkre hamarabb eltelt, mint gondoltuk volna. A fiúk hülyéskedtek míg mi lányok beszélgettünk. Csak nyitott vagon volt szabad így próbáltam elkerülni Balázst. Ő az egyik végén ült, míg én a másikon. Néha csak ránéztem és mosolygott akkor csak úgy szidtam a lányoknak, akik az elején felvont szemöldökkel néztek rám. A végére már megszokták és csak szimplán hallgattak. Mindenki nagyon örült mikor leszálltunk Gyöngyösön, de csak addig, míg a tanárok ki nem jelentették, hogy busszal megyünk egy faluba és utána gyalog Sástóra ahol lesz a szállásunk. Már nagyon nyűgösek voltunk az utazástól s már csak szenvedtünk. A buszút rövid volt, de annál több élménnyel teli. Peti le akart ülni egy idős néni mellé. Ám a helyet a táskája foglalta el így ő azt felemelte mire a néni felháborodott és elkezdett ordítani, hogy kirabolják. Majd miután megkaparintotta a táskáját azzal kezdte el ütni szerencsétlen srácot. Flóra avatkozott közbe. Mindenki szakadt a röhögéstől. Miután leszálltunk nyűgölődve elindultunk. Az osztályfőnökök felvoltak dobódva így nagy sietséggel indultak neki, de a végén rájöttek, hogy mi nem fogunk sietni. A bőröndömet húzva magam után mentem Dani mellett.

- Jól vagy? -kérdezte.

- Miért ne lennék? -kérdeztem vissza mire a fejét Balázs felé bökte - Ja, hát nem veszünk egymásról tudomást. Amúgy nyugodtan beszéljetek meg legyetek vele engem ez nem zavar, hiszen a te barátod s régebb óta ismered, mint engem -eresztettem egy halvány mosolyt felé.

- Mindketten a barátaim vagytok s ezért is aggódok. Nem viselkedhettek úgy, mint az óvodások. Nem akarunk köztetek választani és Barbi már nem bírja ezt. Nem akar sem téged megbántani sem Gergőt. Így inkább cikázik kettőtök között.

- Sose kértem erre -válaszolok kicsit flegmán.

- Tudom és nem is úgy értettem. Csak egyszerűen mióta megjöttél van egy olyan barátnője, aki tényleg egy hullámhosszon van vele. Nem vagy olyan, mint Lili és lássuk be Ellyék is leginkább ketten vannak vagy csak csöndben. Te meg úgymond a másik fele vagy s úgy látom, hogy neked is ő. Ezért próbálj, meg kicsit normálisabban viselkednek, mert mi már megszerettünk. -mondja, miközben átkarolja a vállam és fél ölelésbe von.

Erre csak ránézek és rámosolygok. Imádom Danit olyan, mint egy báty. Védelmező, gondoskodó, vicces és megértő. Mikor belenézek, a kék szemeibe csak az őszinteséget látom bennünk és ezt annyira szeretem benne. Ilyen kis idő alatt nagyon megkedveltem. Tudtam, hogy nem akar, tőlem semmit s nem azért viselkedik velem így. Már láttam őt csajozni és egyáltalán nem így csinálja, ahogy velem viselkedik. Nekem megmutatja, az igazi énjét szinte levetkőzik előttem. Látszik, hogy első látásra megbízunk egymásba és a barátság ez a fő lényege. Fél egy volt mire a szállásra értünk. Ilyen 4 fős ikerfaház féleségbe leszünk. A tanárok úgy döntöttek, hogy a két osztály vegyesen lesz beosztva. A jobb területrészen a lányok, míg a balon a fiúk lesznek elhelyezve.

- Na, akkor lányok, így fogtok lenni egy faházba. Daniella, Eszter, Barbi és Rebi. Lili, Szilvi, Dóri és Petra -mondta mire egy kicsit lefagytam. - Olívia, Ági, Kriszti és Anna. Mi tanárok a bejáratnál leszünk, ezért senki se tud kiszökni éjszakánként, de 2 óránként mindig, megnézünk majd titeket. Pakoljatok le és két órakor ebédelünk.

A végszóval kicsit sokkolva, de elindultam. Remélem nem lesz veszekedés, mert akkor ez lesz életemben a legrosszabb osztálykirándulásom. Kíváncsian várom, hogy mikor fog belém kötni, de nem fog kelni 5 perc sem. Lili mindig beleszól, amit csinálok, és az sem tetszik neki, hogy a fiúkkal jóba vagyok. Ezért is furcsa lesz vele egy szobába lenni. Szerencsémre a faházba 4 darab egyszemélyes ágy volt minden sarokba betéve. Leraktam az egyikre a cuccomat majd késznek is nyilvánítottam a lepakolást. Semmi értelme nem volt kipakolnom erre a 3 éjszakára. Volt még két éjjeliszekrény a szobába és egy nagyobb asztal. Egy éjjeliszekrényen ketten osztoztunk. Kiraktam rá a töltőmet s a fülhallgatómat.

- Petra jössz terepszemlére? -kérdezte Szilvi miközben rám mosolygott.

Tudtam mit jelent, hiszen a tánctáborokba a lepakolás után rögtön ez az első ezért bólintottam és vigyorogva mentünk ki. Elsőnek a többi lány szobáját néztük meg és kritizáltuk, hogy ki kapott jobbat vagy esetleg rosszabbat. Utána indultunk a közös fürdő felé, ami nem éppen az új és túlontúl tiszta jelzővel illettük. Amikor továbbmentünk láttuk, hogy még bőven van faház ezért próbálkoztunk hátha vannak itt mások is. Sajnos nem jártunk sikerrel ezért visszamentünk a mi részlegünkre ahol valaki kint beszélgetett, szobába tömörült vagy a saját házába van. Láttam, ahogy Dani int a fejével ezért odamentem az ő házukhoz. Benéztem és látszott, hogy pasik lakják mivel már most rumlis volt az egész. A táskákból kilátszottak az üvegek.

- Jobb, ha azokat egy táskába elrakjátok és elteszitek, mert ha meglátja ezt Karsai akkor úgy mehetsz haza ahogy akarsz de most rögtön -néztem rá komolyan.

- Nyugi már Törpilla. Lazulj el és élvezd ezt a csodás négy napot.

- Hogy mikor Lili a szobatársam? -kérdeztem ironikusan.

- Ne foglalkozz, vele plusz alig leszel a szobádba, hiszen a legtöbbet nálunk vagy Barbiéknál töltöd. -mondta, amelyben igaza volt -Most meg menjünk enni.

- Amúgy ki a szobatársad?

- Tomi, Gergő és Balázs. Könnyű volt elintézni. Szerencsénkre a mi ofőnk jó arc, de hogy ti Karsait kaptátok az szívás. Pedig általában mi fiúk szoktuk megszívni.

- Hát most fordított a helyzet. Azt mondta, hogy minden 2 órába járőrözni fog este. Szóval szívás. -húztam el a szám.

Az ebéd elviselhető volt így nem fogunk nagyon éhezni ez idő alatt. Habár a táskámban van néhány csomag édesség s tudom, hogy a kirándulások során fogunk boltokkal találkozni. Egész végig csak nevettünk és végre azt mondhatom, hogy igaza volt Daninak. Nem viselkedtem óvodás módjára és alig törődtem Balázzsal. Habár néha figyeltem, ahogy teljes szívéből nevet s akkor majdnem elfelejtettem a fogadást.

- Gyerekek elmondom a mai és a holnap reggeli programokat. -mondta Karsai mire mindenki elhallgatott -3 óra 10 perckor gyülekező a bejáratnál és elmegyünk a sástói kilátóhoz és ott van egy sétány, amin végig fogunk menni. Ha minden igaz ez elfog, tartani és fél hatra visszaérünk. 6 órakor vacsora s 7 órától lesz egy kis tábortűz. S most mondom, hogy mindenkinek úgy értem tényleg MINDENKINEK takarodó fél 11-kor. Holnap reggel fél 8-kor reggeli, s aki nem lesz itt az, később nem kap vacsorát. Utána bemegyünk a faluba és ott van egy kis múzeum, amit meg fogunk nézni -mondta mire mindenki felnyögött -Utána visszajövünk s szabadprogram lesz délig, mert ebéd. Ebéd után egy kis pihenő, mert utána pörgős program lesz, amire nem szeretném, hogy valaki rosszul legyen.

Mindenki kicsit izgatott lett az utolsó mondattól, de ez még messzi lesz. Először az első programon kell túl lennünk.

Csak teOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz