Korán lefeküdtem elegem let a veszekedésből ami tulajdonképpen abból állt ,hogy tönkre tettem Charlotte életét. Úgy csináltak mintha én kérte volna ,hogy azzal a nyavalyás génnel én szülessek.
Másnap reggel még a reggelit is kihagytam a további vitákat inkább későbbre tartogatom.
Legjobb barátnőm aki az egyedüli beavatott titkomba rögtön lerohant kérdéseivel. -Mi volt a páholnál Gwen? Charlotte nagyon dühös? Elé sem hiszem ,hogy lemaradtam az első ugrásodról és Charlie arcát sem láttam mikor rájött nem ő a rubin. Bár láthatnám.
-Ne aggódj már biztos itt van a suliban alkalmad lesz megnézni milyen képet vág, a kedvedért majd az orra alá dörgölöm a dolgot.
Hamar elrepült a mai nap azt hittem nyugtom lesz de akkor az iskola előtt megláttam ŐT. -Mi a francot keres ez itt.
-Szia Gwen. Van egy kis dolgunk, ideje ,hogy hasznodat vegyük. Mondta kedvesen ez a bunkó aki normál esetben még tetszene is ha nem lenne ilyen nagyképű.
Miután a központban elmagyarázták ,hogy az egyik ősöm Lady Tilney csak akkor ad vért nekik ha én is ott vagyok így kénytelenek bevonni engem is ebbe a titkos küldetésbe.
A KÜLDETÉSHEZ ahogy ők nevezik korhűen kell öltöznöm ebben Madame Rossini segített imádom ezt a nőt vicces akcentussal beszél kissé megszállotja a ruháknak de ami a legjobb kedves nem kritizál amiért nincs nádszál karcsú derekam, nem vagyok gyönyörű mint a másik rubin.
Levittek egy titkos helységbe ahol a kronográfot őrzik a szememet bekötötték mert ugyebár nem lehet megbízni benne anyám miatt, ó ha tudnák ki az anyám.
YOU ARE READING
Rubinvörös
Fanfiction1. fejezet Ki a rubin? 16 éves vagyok vagyis majdnem néhány nap múlva lesz a születésnapom aminek örülnöm kéne de nem megy. Nagy változásnak nézek elébe és egyáltalán nem...
