Rubinvörös

4. Fejezet

-Semmi kedvem a Montrose-házba menni. Mondtam csendesen Falk bácsikámnak, de ő azon a véleményen van ,hogy kötelességem mivel a rubin születésnapja és akár az ünnepségen is megtörténhet az első ugrása. Belementem a játékba, az ajtó előtt magamra öltöttem a jól nevelt udvarias Charlotte-ba szerelmes Gideon álarcát.

Szokásos unalmas ünnepség ugyanazok az arcok semmitmondó beszélgetések már belefáradtam az egészbe. Saját életemet akartam visszakapni ami még az egész időutazós cirkusz előtt volt amikor még egy normális srác voltam nem pedig a gyémánt akinek világot kell megmentenie.

A sok ismerős arc egyhangúan bámult körbe de, érezni lehetett a feszültséget amit a rubin várható időutazása váltott ki.

A vendégek között volt egy akit még soha nem láttam egy gyönyörű fekete hajú tengerkék szemű lány aki valahogy egyáltalán nem illett ebbe a puccos és hivalkodó ünnepségbe.

Alig vártam ,hogy vége legyen a napnak amikor Glenda pohárköszöntőt mondott hosszasan ecsetelve milyen tökéletes Charlotte mintha ez bárkit is érdekelt volna. A mondókáját a titokzatos lány (akiről sikerült kiderítenem ,hogy Charlotte unokatestvére) szakította félbe. Megtántorodva felborította az asztalt amin a torta állt látszott rajta nincs jól de Glenda nem fogta vissza magát és válogatott szitkokat vágott szegény lány fejéhez . Már azt hittem meg is üti amikor felé indult de Gwen egyszer csak eltűnt, a szemünk láttára ugrott az időben.

Tátva maradt a szám és velem együtt még jó néhány vendégnek akik a páholy tagjai. Charlotte kiabált Glenda szintén egy pillanat alatt minden a feje tetejére állt.