Devil or Angel? (N. H. ff) [SZÜNETEL]

Chapter 11.

Sziasztooook! Van egy kis idom igy este:D lol
Na, annyi hogy ez a resz a multrol fog szolni es CSAK Niall szemszoge, csak szolok elore, hogy ne kelljen leirni kulon kulon... Es ugy gondoltam, hogy ez a resz teljesen mas lesz. Ezzel egyreszt bemutatom Niall multjat, es igy picit ertheto lesz. Igen tudom, hogy fiatal volt abban az evben de annyira azert nem. Na jo, hagyjuk. Olvassatok el.kerlek.
Remelem tetszeni fog, love ya all
Anett

Kedves Elly!
Remélem el olvasod ezt a levelet. Ezáltal választ kapsz néhány kérdésedre. Remélem.

2005. Október 5.
Életem legrosszabb estéje. Életem elvesztése. Kezdjük az elejéről. A mennyasszonyommal (pontosan) halálosan készülődtünk az estére. Az eljegyzési partira úgymond. Reggel hogy kel fel az ember? Álmosan, az igaz, de az én kincsem mindig vidáman. Az volt az utolsó nap mikor mosolyogni láttam. Az volt az utolsó nap mikor boldog voltam. Most itt mondhatod, hogy 16 évesen fiatal voltam a házassághoz, de muszáj volt azt el vennem akit szerettem, és talán most is. Ne kérdezd, hogy ezt miért írom le neked, de érzem hogy meg kell hogy tegyem ezt a lépést, és így tudok adni elég okot arra is, hogy megmagyarázzam hogy miért vagyok ilyen egyrészt. De térjünk vissza a lényegre. Azon az estén történt valami felejthetetlen. Sosem fogom túltenni magam rajta. Nem megy. Minden a szokásos volt, elmentünk suliba, majd kora délután itthon voltunk. Mindenkit meg hívtunk aki fontos volt a számunkra. Még azt az embert is, aki képes volt hazudni nekem. A legjobb haverom, Troy. Minden titkomról tudott. Arról is amiről Neki nem kellett volna tudnia. Embereket raboltam az otthonukból. A pénz miatt. De tekerjünk az estére. Mindenki estélyiben ahogy kell. Mi férfiak öltönyben. Boldog volt, ahogy én is. Mindenki azvolt, a szüleink is. De Troy, ő nem. Láttam a haragot a szemébe. Akkor még nem tudtam mi baja. Nem foglalkoztam vele. Egy étterembe tartottuk ezt az estét. Tíz percre volt a közös lakásunk, így gyalogoltunk. Sétáltunk a sötét, hideg utcán. Mentünk, mentünk. Követtek engem es Elizabethet. (Úgy hívták mint téged Elly, és pont.úgy nézett ki mint te) Troy jött utánunk. Megütött, persze én nemm hagytam magam. Elkezdtünk verekedni. Ő győzött. És...megcsókolták egymást előttem. Ezer darabra törtem. Pont ők tették ezt velem, röhögtek rajtam. Troy előre ment, de Ő ott maradt velem. Elmondott mindent, még mindig hallom ahogy azt mondta, hogy szeret és mindig velem lesz, csak ne adjam fel. Csak hogy ez hazugság volt. Belém szúrta a kést majd elsötéltült minden előttem. Később egy kórházba ébredtem. Elmondták, hogy egy járokelő szerencse, hogy megtalált mert ha nem,már nem élnék. És 2 hónapig kómába voltam ezután. Mikor kijöttem, vártam a családom, barátaim és Őt. Nem emlékeztem semmire, így azt sem tudtam, hogy mi történt velem akkor. Vártam őket, de nem jött senki. Gondooltam, hogy biztos meglepetés bulit csinálnak számomra. Ezért elmentem hozzá, és láttam ahogy egy másik sráccal smárol. Észre vett és ledöbbent. Szétvertem a srácot mire az elfutott. Ő elmondta mennyire örül nekem meg minden. Ja, azért kúrogatott mással. Azt hitte meghaltam azon az estén. Hát kurvára nem. Ideges voltam rá, ezért olyat tettem amit már bánok. Megöltem. Szív fájdalom nélkül, és jött a családom. Ők se hittek hogy ott állok életnagyságban, meg hogy élek. Azt akarták mindanyian, hogy haljak meg. De ebben az a ,,legszomorúbb", hogy ők haltak meg. Élveztem.. Minden egyes pillanatát élveztem. A későbbiekben rájöttem, hogy hülyeség volt. De nem tehettem semmit. Ezért vagyok ilysn. Meg tanultam a leckét, és sajnálom, hogy csalódást okoztam neked. Ö neki barna haja volt, de hasonlított rád. Ezek után elhiszem, hogy félni fogsz tőlem. De hidd el,megváltoztam.
Üdvözlettel,
Niall