- Daisy, kislányom kész vagy már? Elfogunk késni, a meccsről.- szólt rám apa, pedig már a cipőimet kötöttem.
- apa itt vagyok melletted, indulhatunk! - jelentettem ki, majd egy rövid búcsút vettünk anyától és autóba is szálltunk., Ma szombat van, ami egyben meccset is jelent. Apa nagyon nagy foci rajongó így alkalmanként sikerül engem is elcsalni kivételesen egy-egy meccsre. Nem nagyon vagyok oda ezért a sportért mert nem tudom mi értelme van, de én is lány vagyok a focista fiúk pedig hogy is mondjam. Elég jóképűek.
- apa, tulajdon képen ez milyen meccs is?
- Manchester United játszik a Manchester City ellen amivel nagyon nagy városi derbi veszi kezdetét.- mosolygott apa a kormány mögül
- ez úgy hangzott mintha, egy sporttudósító lennél.- nevettem fel, apa is így tett majd az út további részét inkább az internet böngészésével töltöttem. Húsz perc után, apa leparkolt a Stadion előtt. Becsukta a kocsit, majd elindultunk a bejárat felé. Már nem álltak kint annyian, de míg beértünk a stadionba azt hittem megőszülök. Bent követtem apát, mert nem nagyon szerettem volna eltévedni, hiszen ez a hely óriási volt. Ahová a jegyünk szólt az a VIP részleg mellett volt. Leültem a helyemre, és vártam a mérkőzés kezdetét. Apával a Manchester United-nak szurkoltunk, de szerintem ez nem volt kérdéses. Számomra nem volt valami érdekes a meccs, de azért próbáltam figyelni. A félidőben elmentem a mosdóba. Vagyis csak mentem volna, ha nem tévedtem volna el. Öt perce keringhettem ott, mikor megláttam egy pár évvel fiatalabb fiú sétált a folyosón. Én pedig leszólítottam.
- Öm. Ne haragudj.- szóltam felé,mire egyből rám kapta a tekintetét
- segíthetek valamiben?-kérdezte udvariasan
- nem találom a mosdót. Megmutatnád merre van? Vagy az is jó ha csak elmagyarázod, nem akarlak feltartani.-mondtam kínosan
- én is oda indultam. Egymás mellett vannak, gyere megmutatom. - mosolygott rám. - egyébként Romeo vagyok
- Nagyon örülök Romeo, Daisy a nevem. -mutatkoztam be én is.
