A Boldogító Gyilkosság

6.rész

       Harold a táskában talált dolgokat tanulmányozta: „ Francia parfüm, kellemes illat, nem túl hivalkodó. Arckenőcs, ez is francia gyártmány. Süteményes receptek? A recepten kívül más nincs rajta. Egy-két fénykép. Az egyik egy családi fotó, a másikon két kislány. Nagyon jó! Már csak meg kell tudakolni!"

A főhadnagy épp a konyhaajtó előtt haladt el, Harold gyorsan leszólította:

- Uram, kérem! Ráér egy percre?

- Miben segíthetek? – állt meg egyenesen a főhadnagy.

- A képen valószínűleg Janet hozzátartozói láthatóak. Sőt biztosan, ennek a szép kisasszonynak az arcvonásai semmit se változtak! – bólogatott Harold – Tehát a lényeg. Él-e közülük valamelyik családtag, vagy van hozzátartozó, aki még él?

- Ha jól tudom, a szülők már régebben elhunytak. Egyedül csak testvére él még. Más hozzátartozóról nem igen tudunk.

- Értem. Hogy hívják? Tudnak valami lakhelyt mondani?

- Se a nevét, se a lakcímét vagy bármilyen adatot nem tudok így fejből mondani róla. Csak annyit tudok, hogy Londonban él.

- Rendben, azért köszönöm!

- Kérem.

Harold tovább folytatta a táskában talált dolgok vizsgálatát. „Na, ez érdekes! Altató? Igen, ez az, elég gyenge fajta. Ezek a blokkok nem mondanak sokat. Viszont ez a napló! Van benne írás, nem kevés! Hopp, mi esett ki belőle?"

Felvette a leesett papírt, kinyitotta, majd elolvasta magában. „Háccsó konjhai ajtó. Ez a bizonyos M.M. nem nagyon érdekelt a nyelvtan terén. Ezt a naplót majd leellenőrizzük. Mi az ott a pulton? Ah, csak egy boros pohár, de várjunk csak! A bor kilöttyent, de hogy?"

A boros pohár üres volt, mellette maradt csak egy kicsi. Ezek a cseppek a borospohártól balra voltak. Harold észrevette, hogy a konyhakertbe vezető ajtó fele vannak a pulton lévő cseppek. „ Érdekes!" Mikor Harold megfordult, valami fémszerű tárgyba rúgott bele. Felvette egy tiszta zsebkendővel a kezében, de ekkor Steven jött jelentést adni és kérni:

- Valamit kivettek Janet zsebéből és a komód is... Ezt hol találtad?

- Itt hevert a földön, véletlenül belerúgtam. – vonta meg vállát Harold.

- De hát ez a komód kilincse! Gyorsan, hol a főhadnagy?

Steven a főhadnagyért rohant. Kis idő után megtalálta, ahogy bejárati ajtó elől hessegette el az újságírókat és a fényképészeket:

- Kérem, csak egy kérdésre válaszoljon! – mondta egyszerre 2 újságíró is, vakuk villantak.

- Megmondtam, még nem tudunk semmi biztosat! Menyjenek innen el, hess! – csapta rájuk az ajtót a főhadnagy, s a biztonság kedvéért el is reteszelte a bezárt ajtót.

- Főhadnagy úr! – szólította le Steven.

- Ah! Maga az? Előbb beszéltem a kis barátjával! Ezek a bulvárlaposok borzasztó emberek! Minden dolgot kiszagolnak! Aztán mikor megtalálják a friss húst, akkor már nincs megállás! Mindenhol őket látom! – vakarta meg szemét a főhadnagy.

- Igen, igen ez szörnyű! Mondja, hol találom az ujjlenyomat szakértőt?

- Új lenyomat szakértő?