Pár nappal később Dr. Kim Joon Myeon felhívta anyát, hogy még ma menjünk vissza a kórházba egy MRI vizsgálatra. Pár óra múlva már anyával már ott is voltunk. A pultnál ülő hölgy megint a 112-es vizsgálóba küldött minket, ahol az orvos már várt.
- Jó napot!- üdvözölt minket kedvesen. A köszönést egy széles mosolyal viszonoztam. Reménykedtem benne, hogy semmi komolyabb bajom nincs és, hogy csak azért kellett ma vissza jönnünk mert tegnap elfelejtettek valamit. De mégis valahol mélyen belül éreztem, hogy nem csak egy kis apróság miatt rángatták vissza. Mikor beértünk a szobába az orvos mondta, hogy foglaljunk helyet. Leültünk vele szembe az íróasztalához. Anyához fordult:
- A lánya valószínűleg rákos.- jelentette ki komoly hangon. Anya lefagyott nem tudod mit reagálni így csak bólintott. Tudtam, hogy előttem nem fog megint összeomlani. Utoljára akkor sírt előttem mikor apa meghalt. Apa is rákos volt. Mivel az apukám már nincs velünk ezért anyával ketten élünk. Mikor Dr. Kim Joon Myeon elmondta, hogy valószínűleg rákos vagyok egyszerűen nem tudtam felfogni. A fejemben ezek a gondolatok cikáztak: Vajon gyógyítható még? Az orvos azt mondta valószínűleg, szóval akkor még nem biztos. Lehet csak összekeverték valakivel a kórlapom. Mikor fogom tudni biztosra? Próbáltam magam nyugtatni de nem sikerült, hirtelen kitört belőlem a sírás. Krokodil könnyek folytak végig az arcomon. Anya megfogta a kezem. Ettől valahogy biztonságban éreztem magam így egy idő után abba hagytam a sírást.
-Sajnálom.- mondta az orvos együttérzően.
-Viszont, még nem tudjuk biztosra ezért el kéne végeznünk egy MRI vizsgálatot. Kérem jöjjenek velem. Dr. Kim Joon Myeon elvezetett minket abba a helységbe ahol a gép volt. Megkért, hogy az öltözékem cseréljém egy kórházi ruhára. Majd megmutatta, hogy hová feküdjek és elmondta, hogy a vizsgálat nem több mint 5 percig fog tartani. Felfeküdtem a gépre. Az orvos kiment egy kis szobába aminek a falán egy hatalmas üvegablak volt így belátott hozzám. A kis szobában monitorok voltak amik mutatták a röntgen képet. Beindította az MRI gépet. Én csak lehunytam a szemem és reménykedtem, hogy a diagnózisuk téves.

YOU ARE READING
Mikor még éltem
RomanceEgy lány. Egy fiú. Tökéletes pár. De egy szörnyű betegség a boldogságuk útjába áll.