Mégcsak 12óra van.. 6óra múlva kell ott lennünk, ahh egy örökkévalóságnak tűnik...lássuk csak...addig vagy izgulok vagy pihenek és úgy teszek mintha nem lenne este semmi, hogy ne izguljam halálra magam! ez lesz!
Lefeküdtem rajzolni, és elaludtam..kezdem azt hinni az ágyak varázslatos altatóerővel bírnak!! 5óra múlva keltett anya.
-Kicsim!Kicsiim! Anny kelj fel mindjárt indulni kell!
-Hova!?.-kérdtem kábultan.
-Hogy hogy hova?? Adamékhez megyünk elfelejtetted?-mondta anya.
Ekkor hirtelen olyan lendülettel keltem, hogy leestem az ágyról.
"Anya nevet"
-Dehogy felejtettem!!-mondtam zavartan.
-akkor öltözz gyorsan!-mondta anya még mindig nevetve.
Már csak 45perc, gyorsan összekapom magam és nem lesz semmi baj! Felöltöztem megcsináltam a hajam, az arcom és készen is állok!
maradt 15perc, lementem inni valamit de leöntöttem a ruhámat a nagy sietségben...igazi csődtömegnek éreztem magam..
Visszarohantam a szobámba és felvettem egy másik ruhát nagyon gyorsan, ekkor anya már hívott is,hogy menjek mert indulunk!!
Lementem és már indultunk is.
Adamék pár sarokra laktak így megtettük az utat sétálva.
Megérkeztünk! kinyílt az ajtó, és Adam anyukája köszöntött minket széles mosollyal, a többiek az étkezőben vagy a nappaliban voltak, mindigis csodáltam a házukat, olyan elegáns és visszafogott mégis művészien gyönyörű volt!
Adam máris jött, hogy bevezessen a nappaliba, de nem volt ott más csak a kishúga és a 6éves öccse.
Leültünk beszélgetni mindenféléről, de kiváncsi voltam hol maradhat Ben...
Ekkor Adam csöndbe maradt majd megszólalt.
-Hol jársz Anny?.-Kérdezte.
-Mi? ja! sehol..nincs semmi...nincs semmi baj!.-mondtam majd rámosolyogtam.
-De más vagy mint amilyen lenni szoktál...én mondtam valamit?-kérdezte kissé kétségbeesetten.
-Jajj nem! tényleg nincs semmi hidd el!
Ekkor Ben belépett és köszöntött!
Nagyon meglepett!
-Szia hol voltál?-kérdtem.
-Kimentem a boltba dióért,- majd rámkacsintott és vigyorogva elment.
kb 2perccel később esett le, hogy amikor találkoztunk én is azt vettem ezért volt ilyen.
Itt is volt a vacsora ideje, Adam és Ben között ültem, mindkettőjükkel beszélgettem kicsit, de Adam viccesebb volt, mondjuk Ben zavarban volt és ez ezért lehetett.
Vacsora után Adam megkért, hogy menjek vele, kimentünk a kertbe,díszkivilágítás volt, a hó lassan hullott, megkért hogy üljek le egy előre odakészített székbe, majd karaoke-ra a kedvenc romantikus számomat elénekelte nekem.. a Nat King Cole-When I fall in love-ot..
elsírtam magam rajta..gyönyörű volt!odajött hozzám,átölelt és azt mondta nem kell mondjak semmit és sírva elmosolyodott, ekkor átadott egy kis dobozkát, amit a lelkemre kötött,hogy otthon nyithatom ki csak.
Visszamentünk és Ben vigyorogva kérdezzte, hogy hogyan sikerült Adam ajándéka..
mosolyogva válaszoltam, hogy a lehető legjobban!
Erre Ben is elmosolyodott majd hozzátette.
-jó ember az unokafivérem.-a vállamra tette a kezét mosolygott egyet és Adamhez ment.
Leültem anyáékhoz és a lehető legjobban összezavarodtam...
