Olive. (Harry Styles Fanfiction HU)

1. Fejezet

OLIVE.

Hosszúnak és fárasztónak véltem ezt a délelőttöt. A hajam katasztrófa volt, így rengeteg időt szenvedtem a megcsinálásával. De így se lett tökéletes, ezért kontyba fogtam. Talán legelőször is ezt a módszert kellett volna alkalmaznom. Ezerszer leellenőriztem, hogy a két hatalmas bőröndömben mindent elraktam e.

Lehet túlzásba vittem a pakolást, de minden apróságot elraktam. Anya jól képen is röhögött, mikor majdnem elestem, miközben cipekedtem. Nem hogy segített volna...Igazi anyai szeretet. 

A gondolatmenetemből kizökkentett a tudat, miszerint itt voltunk. Megérkeztünk. 

-De azért mindennap hívjál! -anyám szorosan magához ölelt.

-Persze, anya.

Még egy utolsó búcsú ölelést kaptam és be is ült az autóba. Végigmértem az előttem lévő hatalmas épületet, hivatalosan is főiskolás lettem. Kíváncsi vagyok milyen szobatársam lesz. A két bőröndömet magam után ráncigálva mentem az iskola főbejáratához. Egyszer visszapillantottam, de anya már elment.

 Amint beértem, egy hatalmas pulthoz sétáltam. Feltételeztem ez volt az előcsarnok az épületben, avagy porta. Valamelyik, nem tudom a pontos kifejezést.

A pult mögül egy negyvenes éveiben járó hölgy mosolygott rám, mögötte pedig a falra akasztva felsorakoztak a szoba kulcsok.

-Szép napot, aranyom. -hangja selymes volt, szinte megnyugtató. -Mondd a neved, kérlek.

-Olive Ramsay.

Hangosan hümmögött miközben a nevemet kereste, annyira aranyos volt.

-C33-as szoba. -megkereste a kulcsot, majd felém nyújtotta.

-Köszönöm.

-Imádni fogod ezt a helyet, kis csaj.

Kuncognom kellett a szavain, majd egy biccentés kíséretével elindultam a szobám keresésére. Nagyon nehezen megtaláltam a C részét az épületnek. Viszont innen már könnyen boldogultam. Bár a bőröndöm sokszor akadályozott a gyors menésben, de végül megérkeztem a szobához.

Könyörgök, csak jó szobatársam legyen. Elfordítottam a kulcsot a zárban és kitártam az ajtót. Becipekedtem a bőröndjeimmel, amiket levágtam a földre. Sóhajtva csuktam be a lábammal az ajtót magam után.

Körbenéztem a szobában. Egy platinaszőke hajú lány ragadta meg a figyelmem az egyik ágyon elterülve.

-Helló! -szinte felvisított, mikor meglátott.

Felkelt az ágyról és szórakozott arckifejéssel vont egy ölelésbe.

-Reménykedtem, hogy nem valami strébert kapok!

-Ismerős érzés. -nevettem fel.

Lassan elvált az ölelésből és hátrébb lépett egy kicsit.

-Különben Eleanor vagyok.

-Olive.

Visszaült az ágyára, én pedig a szabad ágyhoz húztam a bőröndjeimet.

-Jó sok cuccod van. -közli. -Úgy érzem már van, amiben hasonlítunk.

Újra nevetnem kellett, nagyon szimpatikus volt ez a lány. De a stílusa volt az ami igazán tetszett, főleg az ágyneműje. Rózsaszín volt, halálfejes mintával. Beolvadtam tőle.

Elhelyeztem a bőröndjeimet és az egyikből nekiálltam kipakolni. Pakolás közben kibontottam a hajamat, mert tervemben állt kivasalni.

-Imádom a hajad.

Felé fordultam, mikor szólt.

-Köszönöm, tied is jó.

-De nem! A tied egyszerűen vad és szexi!

Még sosem kaptam ilyesfajta dicséretet a hajamra. Szimplán vörös volt és még csak nem is az erősebbik árnyalat.

-Bírom a szóhasználatod. -mosolyogtam rá.

A ruhákat behajtogattam az ágyam melletti szekrénybe.

-Oh, hol van konnektor?

Felkapta a fejét és széles vigyorral mutatott a szobaajtó mellé.

-Komolyan ilyen messze kellett rakni? -puffogtam.

-Ne is mondd, én is kiborultam miatta.

A hajvasalómat végül bedugtam oda és leültem a földre, miközben vártam, hogy felmelegedjen. Pár másodperccel később valaki kopogott az ajtón, mire kérdőn néztem Eleanorra.

-Biztos Niall az! -felpattant az ágyból és szinte száguldott az ajtóig.

Kinyitotta az ajtót és ott állt egy fiú, szőke hajjal és fülig érő vigyorral. Magához húzta Eleanort, utána pedig zavartan nézett le rám a földre. 

-Szia, Niall vagyok. -leguggolt és kezet nyújtott.

-Én Olive.

Végül Niall beljebb jött, az ajtó becsukódott, én pedig vasalhattam a hajamat. Közben Eleanor és Niall folyamatosan beszélt hozzám. Kiderült, hogy ők két éve együtt vannak, és komolyan mondom, de ennél édesebb párt még sosem láttam. Rohadtul összeillettek, két szőkeség. Amit furcsálltam, hogy még Niall is megjegyezte, hogy jó a hajam. Végre egy hely, ahol értékelnek valamit rajtam. Soha nem kaptam ennyi bókot életemben.

-Azon gondolkodtam, hogy nem akarod oldalt felnyírni? -kérdezte Niall.

-Megfordult a fejemben, de szerintem hülyén állna.

-Nem, megvan hozzá az arcod is szerintem. Csináld meg egyszer.

Annyira lázba hozta őket a téma, hogy a lelkemre kötötték, hogy a hetekben fodrászhoz kell mennem. Azt is mondták, hogy elkísérnek és őszintén, én is kíváncsi voltam magamra felnyírt hajjal.

Miután Niall elment, még sokat beszéltünk Eleanorral. Körbevezetett az egész épületben és ez a hely valami káprázat. Imádtam. A diákok szimpatikusak voltak, bár itt is volt pár ribanc. De ez minden suliban megtalálható.

Eleanor már kora este lefeküdt aludni, én pedig még néztem egy filmet a laptopomon. Még szerencse, hogy hoztam magammal. Áldom magam ezért. Lefekvés előtt küldtem egy üzenetet anyának miszerint a hely király és a szobatársamat is imádom.