What am I?

8.fejezet

Nemsokára a többiek is megtudták, a tanárok nem vicceltek a sziklamászással.
Szóltam a természetfelettieknek, - vagyis az osztály negyedének, - hogy essenek le ha maradni akarnak a suliban.
- Rendben, osztály megérkeztünk a sziklához. Itt lekell másznotok aki a leggyorsabban leér este kap csokit. Ki lesz az első?
- Majd én tanárnő! - jelentkezett az egyik "nagymenő"( focista) ember, aki menőnek akar tűnni azzal, hogy ő az első. Természetesen félt mint mindenki más... engem meg pár gyereket kivéve.
A felénél le is esett. Baja nem lett, ha az egóját nem nézzük. Második Alex volt, ő lement a háromnegyedéig.
Sorjában mindenki lement/leesett (ne aggódjatok fizikailag baja senkinek nem esett). Csak én, meg a tanárok maradtunk - meg Rex, de ő kerülőúton jön. (Nem mintha nem tudna/merne lejönni)
- Mit is mondtak csokit kap aki leghamarabb leér? - kérdeztem ártatlanul
- Ne szórakozz Lucy! - lett mérges démonka, mivek nem jött be a terve.
-Jól van, na! - forgattam meg a szememet.
- Viszlát lent! -kacsintottam rájuk, aztán lehátráltam a szikláról.
- A kurva életbe - morogta démonka.
Szerencsésen ráestem a matracra, míg a többiek kiguvadt szemmel bamulták zuhanásomat
- Mi van? - kérdeztem ártatlanul.
- Nem zavar, hogy meg is hallhattál volna? - kérdezték
- Őőő várjunk csak... Nem.
- Tudtál a matracról?
- Talán. De gondoljatok bele, ha nem lett volna itt semmi, akkor mind meghaltunk volna. - néztem körbe. - Vagy volt aki letudott mászni!? - néztem körbe ismét.
-Neem, de akkor is! - akart volna még veszekedni az egyik. Ha jól láttam a focista volt, alias első ugró, aki most újra leégett, mivel egy lány bátrabb nála.
- Na, ha ezt megbeszéltétek, elindulhatunk fel? - kérdezte egy jól ismert hang.
- Johnny?? - kérdeztem hirtelen felpattanva.
- Lucy? - kérdezett vissza.
- Ki ez a fasz? - kérdezte féltékenyen Alex.
- - Először is nem 'ez', hanem ő. Másodszor pedig bemutatom Johnny-t, aki egész általános suliban mellettünk lakott és a legjobb barátom volt legalábbis hetedikig. Nyár elején elköltöztek. Nyolcadik elején pedig beköltöztél te. -simítottam meg az arcát. - Pont nem találkoztatok, pedig biztosan jól kijöttetek volna.
- Biztos nem! Nézd meg, hogyan néz rád. Volt köztetek valami?
Ezen Johnny-val óriásit nevettünk. Bár be kell vallanom nem néz ki rosszul. Tipikus szépfiú: szőke haj, kék szemek, kockahas stb, stb.
- Ne aggódj nem volt köztünk soha semmi. Na, emberek Indulhatunk? - végszóra Rex kiugrott a bokrok közül, rá Johnny-ra.
- Bazd... - kezdett volna káromkodni - Rex? Hát te is élsz még? - Nevetett a kutyám alatt fekve. ( csak semmi perverz gondolat! szerk.)
- Miért nevettetek ki? - kérdezte halkan Alex.
Én Johnny-ra néztem kérdőn, - hogy elmondhatom-e - , aki rám nézett és bólintott.
- Maradjunk annyiban, hogy te jobban bejössz neki, mint én. - súgtam a fülébe és mosolyogva néztem,  ahogy elsápad.