Mi történik körülöttem? Mi van velem? Akarom ezt, de félek, hasogat a fájdalom, kezdek elveszni. Nem akarok lezuhanni a szakadékba, fény kell az életembe, valaki ragyogja át a szívem, az eső kitisztít belőlem mindent, minden olyan zavaros, tisztán akarok látni, de ha becsukom a szemem, csak azt kívánom álljon meg minden, legyen csend és sötétség, s akkor ordítanék, mindent kiadnék magamból, a szenvedést, a fájdalmat, a nehézségeket, a csalódást, a bizonytalanságot, kiordítanám a lelkem, s nem maradna más csak az üresség, a hófehér vakító tisztaság, túl tökéletes, irtózom a tökéletességtől, egyszerűen megőrjít a hibátlanság, kell egy kis sötétség az életünkbe, kellenek a hibák, kell a szenvedés. Miért akarok szenvedni, miért élvezem ezt? Miért akarom, hogy vége legyen? Harcol bennem a jó és a rossz, túl sok a miért, úgy se kapok választ, ez nem az a játék, akkor jövünk rá a helyes dolgokra, amikor más vége van, igen, ez egy köcsög játszma, nem ismer kegyelmet. Mégis ez benne a legjobb, ismételhetetlen, újrajátszhatatlan, nem lehet végig vinni, mert maga a játék játssza magát.