Same Old Love (Befejezett)

16.

*Michael szemszöge*

A repülőgépen ülök és Aisa-hoz megyek. Készültem neki valamivel a mai nap miatt. Ugyanis ma volt, hogy ismerjük egymást 4 éve. ennyi éve is együtt lehetnénk, de én elbasztam..ahogy mindent elbaszok. Ez csak én lehetek. De folytassuk is, ott tartottam, hogy ma meglepem. Ez egyenlőre még nem fog kiderülni, majd későbbiekben.

*2 óra múlva*

Taxival mentem a házuk elé, majd mikor kiszálltam és kifizettem -természetesen- az utat, becsöngettem hozzájuk. Jack jött ki. Mikor lett ő ilyen magas?

- Mit akarsz Clifford? - kérdezte kábán. Gondolom most kelt fel, ami nem meglepő hisz 6 óra van. Hajnali hat..

- Csak Aisa-t keresem.. - szinte már suttogtam, nemhogy én, de szerintem Jack se hallotta meg..

- Aisa? Ő már meghalt, helyette Autumn van! - mosolygott keserűen.

- Ezt hogy érted? - néztem rá nagy szemekkel.

- Hát.. megváltoztatta a nevét, te nem is tudtad? - közben babrált a kulccsal, hogy melyik jó bele. Mikor kinyitotta beinvitált, és onnan a járás ugyan az volt.

- Autumn hozzád jöttek! - kiabált fel, mire egy lány lejött.

- Michael? - ugrott rám vagy mi.

- Szia nagy lány! - pusziltam homlokon.

- Akkor azért nem válaszoltál a kérdésemre? És igen, innentől Autumn Stone vagyok, és igen fekete hajam van meg minden. Ahogy veszem észre neked is más a hajszíned most már. - mosolygott jó ízűen. Viszonoztam mosolyát, majd beinvitáltam a ,,kocsimba". Igazából nem az enyém, csak kölcsön kértem haveromtól.

- Hova megyünk MikeyMouse? - fogtam meg erősen a kezem.

-Majd meglátod!

Kis idő elteltével odaértünk az étteremhez, majd úriemberként előre engedtem.

- Ha mondtad volna hova megyünk, akkor felvettem volna egy csinos ruhát! - játszotta a sértődöttet.

- Azt egyből gondoltam. De most így sokkal jobb, szerintem! - fogtam meg finoman kezét, majd odavezettem az asztalunkhoz. Nem volt valami romantikus, de ez is valami. Leültünk egymással szemben, majd felvettük rendelésünket. Az este szótlanul telt. Néha megszólaltunk, de az sem tartott 5 percig. Elhidegültünk egymástól, mint kutya a macskától. Hazakísértem, majd az ajtónál állva odaadtam neki egy kis dobozkát. Mire megnézte és felnézett én már nem voltam sehol...