- Amber, ezt nézd - üvöltött oda Luke a lánynak, mire az vigyorogva odakapta a fejét. Luke érzékien csókolt meg, Amber pedig füstölgött a dühtől. Belenevettem a csókunkba, mikor pedig ajkaink elváltak, szemem sarkából láttam, ahogy a ribikénk bevonul az iskolába, csatlósaival a nyomában. Cal éppen ebben a pillanatban érkezett. Átkarolta a vállamat, és Luke-ra vigyorgott. Ash Mikey-val nevetett valami alkalmazáson, ami Michael telefonján volt megnyitva. Feltoltam a napszemüvegem a fejem tetejére, és összehúztam magam a kabátom. A homlokomat ráncolva néztem fel az eget takaró felhőkre, majd Luke-hoz bújtam. Állát a fejemhez nyomta, én pedig alóla kémleltem az udvart.
- Bemegyünk? - súgta.
- Persze. Úgyis hideg van - Luke megfogta a kezem, és bementünk a kapun. Az aulába érve átkarolta a derekamat, így vonultunk tovább. Calum-al egy terembe mentünk spanyolra, a többiek pedig vagy németre, vagy olaszra indultak.
- Kibékültetek Luke-al? - kérdeztem, miközben levágódtunk az utolsó padba.
- Aha, tisztáztuk a sztorit - felelte mosolyogva.
- Ez tök jó.
- Figyelj - kezdte Calum félve.
- Hm? - pillantottam rá, miközben a spanyol cuccom után kutattam a táskámban.
- Van egy lány...
- Egy láááány? Hiszen ez fantasztikus - virultam. Aggasztott, hogy Calum belém szerelmes, és már nagyon vártam, hogy felbukkanjon egy lány az életében.
- Hát ja - vakargatta a tarkóját.
- Ki ő? - érdeklődtem.
- Isabelle Montgomery.
- Ő az a szőke tizedikes, ugye? - vontam fel a szemöldököm.
- Aha - felelte. A tanár libegett be az osztályba, félbeszakítva a párbeszédünket. Calum hirtelen egy papírt tolt elém.
Elhívtam randizni - olvastam.
De jó. És igent mondott? És hova hívtad? Mikor?
Túl sokat kérdezel - érkezett a válasz. - Moziba megyünk. Szombaton. És igen, igent mondott.
Beszámolót kérek majd ;)
Meglesz - összehajtottam a kis papirost, és bedobtam a táskámba.
Óra után Ingrid vont félre.- Mi újság? - mosolyogtam rá, de lefagyott a vigyor a képemről, mikor megláttam savanyú ábrázatát. - Mi történt?
- Azt hiszem kidobtak otthonról.
- Van hová menned? - néztem rá aggodalmasan.
- Hát...
- Gyere hozzánk. Elférsz bőven - öleltem magamhoz a lányt.
- Köszönöm - suttogta bele a fülembe. Együtt mentünk ki az udvarra a fiúkhoz. Luke egy puszit nyomott a homlokomra, Mikey pedig megeresztett felém egy boldog vigyort.
- Gyere csak. Ez lesz a szobád - nyitottam be a vendégszobába, Ingriddel a nyomomban. - Persze bármikor szívesen látlak az én szobámban is.
- Köszönöm.
- Ne köszöngess már ennyit - nevettem fel.
- Dehát befogadtál.
- Attól még nem kell minden mozdulatomat megköszönni - feleltem. - Nem vagy éhes?
- Egy kicsit - bólintott. Lementem a konyhába, és betettem a mikróba a megmaradt lasagnet. Kétfelé osztottam, majd leültünk a pult előtt sorakozó bárszékekre, majd enni kezdtünk.
- Baszki - szólalt meg, és elkezdte lekapargatni a lasagne egyik darabkáját a pólójáról.
- Gratulálok - nevettem fel,mire belebokszolt a karomba. - Baszodt fáradt vagyok - mondtam, miközben betettem a tányérokat a mosogatóba.
Heyyy lovelies (van ilyen szó???)
Elnézést, hogy ratyi, rövid részt hozok, vagy éppen egyáltalán nincs rész. Sajna a szóbelikre kell készülnöm, de próbálok alkotgatni.
Jelezzétek ha tetsziiik
Láv
S.
YOU ARE READING
Hemmo •hemmings• ✔️
Fanfiction"- Bocs hogy késtem. - Nem is vártunk. - Akkor időben érkeztem."