Friendzoned.

2.rész

Az út hosszú volt, mint mindig. Autózás közben, mikor lassú szám szólt a rádióban, elkezdtem kifelé bámulni az ablakon, gondolkodni és meredni a semmibe, majd mikor rájöttem, hogy ez egyáltalán nem olyan jó elfoglaltság, mint amilyennek a romantikus filmekben beállítják, inkább hagytam az egészet és Ashton-nal beszélgettem igazából a semmiről. Azért jó volt.
Egyszer csak lassítani kezdett, én pedig megláttam a házukat. Nem változott, mondjuk miért változott volna, körülbelül fél éve láttam utoljára.
Mielőtt kiszálltunk a kocsijából, megölelgetett és összeborzolta a hajam. Mikor szúrós szemmel néztem rá, elkezdett önelégülten vigyorogni. Komolyan, ha nem ismernének, ki tudná megmondani, hogy Ash az idősebb?
A rövid időt, amíg a bejárathoz értünk a hajam megigazításával töltöttem, ami sikerült is többé - kevésbé.
Ashton kinyitotta az ajtót és még be sem léptem, Luke a nyakam köré fonta karjait és szorosan magához ölelt, közben azt kiabálta, hogy "haliiii".
Én óvatosan megveregettem a hátát és közben szerintem olyan *ahaa, biztos* fejet vághattam.
- Van barátod, Elle?- kérdezte csábos mosollyal, miután elengedett. Elle? Az ki?
- Nem, nincs. A nevem Danielle- válaszoltam. Nem voltam bunkó, mosolyogtam.
- Tudom. Danielle- a hangsúly a végén volt.- Tehát Elle. Mivel a Danielle túl hosszú, meg amúgy is. Persze csak, ha nem zavar- kacsintott rám, miközben megsimította a bal karomat.
Ashton közbelépett.
- Köszönjük, Luke. Ennyi elég- nevetett.
Picit arrébb is húzta. Luke tiltakozni próbált. Olyanokat mondott, hogy "csak barátkozni próbált" meg hogy "nem zavart senkit".
Én még mindig nevettem, mikor egy kék hajkorona tűnt fel előttem.
- Helló, Michael vagyok - mosolygott rám barátságosan a gazdája.
- Ööö. Tudom, Mikey. Már találkoztunk.
Mindenki értetlenül meredt rá.
- Tudom csak régen volt. Gondoltam bemutatkozom, hátha.
- Mellesleg - folytattam - a bátyám egyik legjobb barátja vagy és benne vagy az egyik leghíresebb együttesben. Elég érdekes lenne, ha ezek után nem tudnám a neved.
- Jó, na.
- Szia, Danielle - mosolygott rám Calum. Ő egyáltalán nem volt fura. És ez fura volt.
Nem sokkal később Ashton megmutatta a szobámat. Ez a legszélső szoba. A fürdőszoba van mellette jobbról, balról pedig már a ház fala. Eddig senki nem használta, de berendezték nekem. Nagyon jól néz ki.

Már kipakoltam a bőröndömből. Negyed négy és ma még csak reggeliztem.
Eldöntöttem, hogy lemegyek, szerzek valamit enni.
A többiek is éhesek voltak, úgyhogy rendeltünk pizzát. Amíg vártunk rá, Luke kétszer megölelt. A pizza elfogyott és mindenki elment a saját szobájába, én is így tettem.
Épp fetrengtem az ágyamon, mikor megzizzent a telefonom. Üzenet jött, a szám ki volt írva, de név nem volt hozzáírva. Tehát a feladó nincs a kapcsolataim közt.
Szám: sziaa
Mázli, hogy az üzi küldőjének is IPhone-ja van, így ingyen tudunk írni egymásnak, ezért válaszoltam. Fogalmam se volt, hogy ki az.
Én: ki vagy?
Szám: nem tudod??haragszom
Én: mi van?
Szám: a szerelmed az
Nem válaszoltam. Mégis ki a faszom ez?
Szám: jó téged megölelni😉
Leesett.
Én: szia, Luke
Luke: végre rájöttél szerelmem
Én: ugye tudod, h itt vagyok pár szobával arrébb?
Luke: ja de így izgibb
Én: te tudod..
Luke: sok mindent tudok
Én: aha
Luke: pl h megváltoztál
Én: ?
Luke: szexibb lettél
Én: örülök 😂
Luke: de közbe tök cuki vagy még mindig
Én: hát ez nagyon jó
Luke: leszel a csajom bébii?
Én: mindenképp
Luke: na azért
Erre már nem válaszoltam. Luke tényleg nyomulós. Mondjuk ma beszéltem még Ash-sel és azt mondta, ilyenkor csak viccel.
Fáradt vagyok.
Elővettem egy rövidnadrágot és egy ujjatlant, elmegyek zuhanyozni.
Ahogy kiléptem a szobám ajtaján, megláttam Luke-ot. Ő a sajátjába akart bemenni. Az ő szobája a fürdőszoba másik oldalán van. Észrevett és megindult felém.
- Gyere ide, bébi- mondta vigyorogva. Ez beteg.
Megölelgetett, én közben szóltam neki, hogy mennék zuhanyozni.
- Menjek veled én is?- kérdezte.
- Azt hiszem, megoldom nélküled is.
Bementem a fürdőbe és magamrazártam az ajtót, sose lehet tudni.
Miután végeztem, bementem a szobámba.
Lekapcsoltam a villanyt, már el is helyezkedtem, mire a telefonom rezgett egyet. Baszki, aludni se lehet?
Megnéztem az üzenetet.
Luke: jó éjt bébbbbi
Én: neked is Luke, neked is