Depresszió és Szerelem /Luke Hemmings/

3. Rész

-Szia anya hazaértem.
-Jónapot Mrs. Lincoln
Köszönt Linda is.
-Sziasztok lányok miújság?
-Anya...
Kezdtem bele a mondandómba.
-Az a helyzet hogy.... Tudod alig van elegáns ruhám és holnap Linda meghívott egy étterembe elmehetnék ruhát vásárolni vele?
-Hmm...Nélkülem? Háát... Jólvan legyen de ne feledd nem lehet túl rövid ne legyen csupa fekete ne legyen túl csipkés ne legyen nagy elöl a kivágása és ne legyen túl szűk.... Se túl bő... És majd szeretném tudni hogy mikor indulsz, mikor érsz haza és persze az hogy nem iszol egy csepp alkoholt sem az természetes ugye?
-Igen anya...
Sóhajtottam szomorúan és idegesen. De mindent magamba folytottam.
Persze tudom az ő kislánya vagyok de néha túlzásokba esik. És ez olyan szinten kikészít hogy... Mindegy a lényeg h megoldottam. Elmehetek Lukeval. Ajajj már most izgulok.
-Na akkor megyünk vásárolni? Kérdezte Linda.
-Igen persze. Anya elmentünk öhm három óra múlva jövünk kb oké?
-Jólvan vigyázzatok magatokra nehogy nekem valami....
-Szia anya szeretlek.
Vágtam közbe gyorsan mielőtt órákat regélne arról hogy elrabolhatnak ne üljek be idegenek kocsijába stb...
-Én is téged. Sziasztok.
Köszönt el végre egy puszival.
Linda rengeteg boltba vásárolgat úgyhogy rábíztam hogy hová megyünk.
Már a harmadik boltot járjuk de semmi nincs ami igazán jó lett volna.
Egyik nem tetszik másikból nincs méret a harmadik meg nem felel meg anyum elvárásainak...
-Na gyere itt biztos találunk egy tökéleteset.
Mondta Linda az óriási pláza felé menet.
-Hmm tessék ezeket próbáld fel.
Nyomott a kezembe vagy hat ruhát.
-Na nézzük.
Bementem a próbafülkébe és felvettem az egyik piros egyberuhát. Felül mell alattig sztreccses volt onnantól pedig lenge, az alja fodros. Volt hozzá illő öv is.
-Ez egész szép. De ez nem te vagy. Ez az öv.... Inkább vegyél fel egy másik ruhát.
-Hát szerintem se az én stílusom. Jó nézzük a következőt.
Ez egy fekete testhez simuló egyszerű ruha volt. Combközépig ért.
-Áá ez túl egyszerű. Nem tükrözi vissza a személyiségedet.
Mondta Linda.
Hát jó felvettem a következőt. Ez egész jónak tűnt. Még nem mentem ki Lindához. Előbb én vizsgáltam meg.
Gyönyörű tengerkék volt. Ez is combközépig ért. Mellig passzos volt alatta pedig lenge. Oldalt volt rajta egy kis fekete pillangó. A derakamnál pedig kis kövekkel volt díszítve. Nagyon megtetszett. De vajon Luke is szépnek találna benne?
-Naaa mi tart ennyi ideig.
Húzta el a függönyt Linda. Az arcára döbbenet ült.
- Azta Emy. Ez....Ez... Ez tökéletes gyönyörű vagy benne ezt kell megvennünk.
Mondta áhitattal.
-Azt mondod? És mi lesz a többi ruhákkal?
-Add ide visszaviszem őket addig öltözz át. Mindegy a többi ruha ez kell neked.
Igen ezt én is éreztem.
Otthon pedig volt hozzá egy fekete tűsarkúm a szélén apró strasszkövekkel. Pont passzolt a ruhához hisz abba is volt fekete szín is és strasszkő is.
-Hát akkor ezzel is megvolnánk köszönöm a segítséget Linda.
Köszöntem el tőle a házunk előtt szatyorral a kezemben.
-Jaj ugyan Emy. Azért a randi után azonnal írj.
Mosolygott Linda. Majd lassan hazament.
Én bementem megmutattam anyának a ruhát.
-Jajj ez nagyon szép Emy. De nem lesz túl rövid??
-Ajj anya. Az összes ekkora.
Mondtam kicsit idegesen.
-Jólvan. Végülis elmegy. Amúgy is jól áll rajtad.
Mondta beletörődve.
Huuh. Már este hét óra. Észre se vettem. Gyorsan lezuhanyoztam ettem pár falatot elköszöntem anyától majd elmentem aludni.
Kipihentnek kell lennem holnap.
Már nagyon izgulok.