Jing és Jang《Befejezett》

1. Kate

Reggel amikor felébredtem, az első ami bevillant, az az volt hogy mit fogok felvenni. Tudom ez lányos meg minden, de új suli, új város, fontos hogy bevágódjak. Anyával most költöztem New Yorkba és teljesen be voltam parázva, hogy milyen lesz...a régi sulijaimban szerettek, de az Európa, ott más mindenki. A barátommal is szakítottunk mert nem akartunk táv kapcsolatot. Őszintén minden elromlott. Szerencsére az a jó tulajdonságom van, hogy mindent pozitívan tudok látni.

Erőt vettem magamon és kikeltem az ágyból. 10 percig válogattam mit vegyek fel, végül egy fehér térdig érő ruhát választottam, kifésültem szőke, a vége felé halványan zöldülő festett hajamat és koszorút raktam a fejemre, majd lementem reggelizni.

-Jó reggelt!-szólalt meg anya magyarul.

-Neked is! Mi a reggeli?

-Amit csinálsz magadnak, mert rohannom kell! szia!

-Neee...Várj! Adj pénzt!

-Lopod a pénzem mindig! Na mennyi kell?

-Egy ezres...vagyis 4 euro...mármint 5 dolcsi. Mindig elfelejtem hogy nem Európában vagyunk.-nagy, vicsorgó mosolyt villantottam.

-Tessék!- mosolygott vissza-Na rohannom kell. Szia, sok szerencsét!

-Köszi! Szia!

Na nekem is el kell lassan indulnom...gondoltam nagyjából 5 perc múlva. Felmentem a szobámba, lehoztam a táskám, zsebre vágtam a telóm és elindultam a suliba.

Nem kellett sokáig sétálnom 5 perc múlva már a suli előtt álltam. Nagyon izgultam, hiszen új diák vagyok, 10.-es, és különc hippi, vagy ki minek nevezi...vagy szeretnek vagy utálnak. Ez a két lehetőség volt.

A suli nagy, ijesztő kocka volt...de tényleg! Olyan volt mintha a minecraftból rángatták volna ki. A lányok viszont annál inkább természetesek voltak...némelyik majdnem olyan volt, mintha most lépett volna ki az édenkertből, egy szál lapulevélben. Alig volt rajtuk valami, pasijaikhoz simultak és smárolta. Kirázott tőlük a hideg. A másik véglet a stréber, atomkocka. Olyan mint a tini filmekben...nagyon para volt. Kerestem barátságos, átlagosnak tűnő arcokat. Észrevettem egy lányt, aki a suli lépcsőjén ült, zenét hallgatott és olvasott. Odamentem és megkocogtattam a vállát.

-Szia! Tudnál nekem segíteni? Új vagyok.

-Szia! Persze!-szélesen rám mosolygott. Olyan szép mosolya volt, hogyha fiú lennék itt elolvadnék tőle.- Melyik osztályba jársz?

-A 10.a-ba.

- Én is! Gyere megmutatom a sulit.-megragadta a kezem és elkezdett befelé rángatni. Amikor megszólítottam lehetett hallani azt az igazi örömöt a hangjában. Örültem hogy osztálytársak vagyunk.

Elindultunk befelé a suliban. Nagyon fura volt. Az az igazi amerikai iskola. Szekrények a folyosón, a nagymenő veri a kockát.

-Egyébként mi a neved?- Kérdezte, felverve gondolataimból.

-Kate. Neked?

-Rose.- Rosenak hosszú vörös haja volt és gyönyörű, nagy tengerkék szeme. Nagyjából 170 cm magas, tökéletes alakkal és nagyon jó stílus érzékkel. Nem is értettem miért szól hozzám. Ilyen külsővel bárkit megszerezhetett volna. De nem tette. Mint később megtudtam ő a legbecsületesebb, leghűségesebb és legtisztább ember, akit valaha ismertem. Soha nem használt ki, és mindenkiben a jót látta, akárcsak én... de erről majd később.- Na és eddig hogy tetszik a suli?

-Jó, de nagyon furcsa...-értetlenül nézett rám, hát magyarázatot adtam- Európában mások az iskolák, sokkal...nyugisabbak.

-Ó!- derült fel az arca- Te Európából jöttél? És honnan?

-Budapestről, Párizsból, Londonból. Sok helyen laktam, nem csak Európában. Tokyo, Rio de Janeiro, de remélem most már itt maradhatunk.

- Én is nagyon remélem nagyon szimpatikus vagy nekem!

Egymásra mosolyogtunk. Már akkor éreztem ő lesz a legjobb barátnőm. Beértünk a terembe. Az első ember akit megláttam egy barna hajú, kék szemű srác volt. Az a fajta akit az ember megnéz az utcán, térdre borul előtte vagy életét is neki adja egy csókért. Ő ült a figyelem középpontjában,egy terem végében lévő asztalon. Minden lány körülötte volt, minden srác neki mondta a poénokat. Szánalmas volt tőlük... Általában nem szimpatikusak az ilyen srácok, de rajta láttam hogy más volt. Látszott a szemén...