10.Kate

121 4 0
                                    

A csengő ébresztett fel az álmomból. Lassan tértem magamhoz, kellett egy kis idő mire rá jövök matek óra volt. Lassan szedelőzködtem, és ki mentem a teremből. Éppen a pakoltam a szekrényemben, amikor oda jött hozzám Rose. 

-Szia! Hallom randid lesz.-vigyorgott perverzül az arcomba.

-Igen...és izgulok.

-Nem kell, biztos jó lesz. Luke oda van érted, és te is érte ugye?

-Igen.

Megrezgett a telefonom. Kaptam egy sms-t.

*Luke*
Szia! Akkor 5 perc múlva a suli előtt? 😉

*én*
Oki, már alig várom.😊

El köszöntem Rosetól. Siettem a ki a suli elé. Nagyon izgultam. Luke eggyel felettünk járt, sokkal komolyabb, és szebb lányokat is megkaphatna, de ő engem választott. ENGEM!!! Annyira boldog voltam. El sem tudtam hinni.

Ott állt a bicikli tároló mellett a haverjaival. Nem nagyon akartam  oda menni, de muszáj volt. Lassan oda sétáltam. 

-Khm...Szia.-mondtam zavartan.

-Ohh...Szia.-mosolygott.-Akkor menjünk.

Megfogta a kezem...az az érzés... semmihez sem fogható. Zavartan mosolyogtam egy kis ideig, de szépen lassan feloldódott a hangulat.
Elsétáltunk a moziig. Sokat beszélgettünk út közben. Jó volt, hogy nem lett a köztünk lévő kapcsolat hirtelen olyan cikis. 

***

-Akkor melyik legyen?

-Nem tudom. Válassz te.

-De miért én?

-Mert én nem tudok választani.- vigyorogtam rá. Vártam mikor durran el az agya.

-Tudom hogy direkt csinálod.

-Oké, igazad van. Legyen akkor ez. -böktem rá az egyik filmre a listáról.

-Oké, akkor te a Kungfu Panda 3-at akarod megnézni?- röhögött.

-Úgy látszik igen. - nevettem vele.

Megvettük a jegyeket. És igen...a Kungfu pandára! Végig nevettük a filmet. Egyszer véletlenül egyszerre nyúltunk a pop cornért, és össze ért a kezünk. Kirázott a hideg, de közben melegem volt. Teljesen elpirultam. Közeledett az arcunk...a homlokunk összeért. Egymás szemébe néztünk és akkor...

-Nem akarunk várni? -kérdeztem.

-Ha szeretnél várhatunk...ez tőled függ.

-Kérlek várjunk még...

-Renden.-nyomott egy puszit az arcomra.

Film után kimentünk sétálni a parkba. Leütünk a szokásos fánk alá. A fű tele volt százszorszépekkel. Letéptem, és koszorút fontam belőle. A fejére raktam. Nevettünk. Egész délután nevettünk. Később sétáltunk a parkban. Minden olyan tökéletes volt. Nem akartam hogy vége legyen a napnak.
Hirtelen elkezdett esni az eső. Berohantunk a tó melletti pavilonba. 

Nevetni kezdtünk. Jobbra balra dülöngéltem és egyszer csak megcsúsztam. Azt hittem el esek, de egy kar megfogott. Luke magához húzott. 

-Köszönöm hős hercegem.- mosolyogtam.

-Szívesen hercegnőm.

Egyre kevesebb levegő volt közöttünk. A homlokunk ismét összeért..de már nem akartam várni! A szemébe néztem, jeleztem neki, hogy igen...és akkor megtörtént. Megcsókolt.

Ott álltunk a pavilon közepén a zuhogó esőben. Mellettünk minden ember rohant, feje felé emelve valamit, hogy ne ázzon meg. Egy-két gyerek az esőben táncolt,mások futottak szüleikkel együtt. A tavon a kacsák zavartalanul úszkáltak tovább. Lassan elállt az eső és kisütött a nap. Egy szivárvány jelent meg a tó fölött. Filmbe illő volt az egész. 

Kézen fogva sétáltunk ki a menedékünk alól. Leültünk egy padra nádas mellett. Amikor abba hagytuk a beszélgetést, már ment le a nap. 

-Haza kéne mennem.-mondtam fintorogva.

-Ne! Maradj még!-kérlelt mint egy kis gyerek, majd megcsókolt.

-Nem lehet...de haza kísérhetsz.-megrebegtettem a pilláimat, mert nem akartam egyedül haza menni.

-Rendben.-adta be a derekát.

-Köszi!-öleltem meg.

Csendben sétáltunk hazáig. A ház előtt szólalt csak meg.

-Holnap reggel érted jövök oké?

-Tényleg? Köszi. A buszon van egy ijesztő srác a suliból.-nevettem.

Adott egy hosszú csókot, majd elköszönt. Halkan mentem be a házba, mert nem akartam, hogy anya meghallja hogy hazaértem. Nem szereti ha későn érek haza, és most jó kedvem volt, nem akartam hogy elrontsa a magyarázásával. 

-Szia kislányom!-mondta mérgesen. 

-Szia...

-Hol voltál?

-Najó mivel nem akarom, hogy sokáig magyarázz ezért elmondom.-éppen nyitotta ki a száját amikor belevágtam.- Egy sráccal voltam randin a suliból. A neve Luke, jó fej és normális.

Anya nem jutott szóhoz. Ezt kihasználva felrohantam a szobámba. Lefürödtem és lefeküdtem aludni.  

Jing és Jang《Befejezett》Où les histoires vivent. Découvrez maintenant