Egy Házban Veled

4. Fejezet

-Ash! - vinnyogta a cica baba ès kemènyen megcsókolta. Èn borzadva fordultam meg.
-Nahát Jessica,de örülünk,hogy látunk. Semmi lelkesedès nem volt Lisa hangjában,inkább szarkazmustol terhes vidámnak nem mondható fogadtatásban rèszesítette.
Hátra araszoltam,ne álljak a nappalimban,úgy mint egy rakás szerencsètlensèg,így Abby mellè orientálódtam.
-Honnan tudhatta meg? - kèrdeztem.
-Biztos meghallotta,mikor erről beszèltünk. - válaszolta Nick bünbánó arcal. - Nem akartunk már az első nap mèg több idegent ide hozni. - tette hozzá.
Zavart az ittlète,azt elismerem,de nem haragudtam rá. Csak Ash-re. Meg a mű lányra.
Mikor vègre megszakították a hangos nyálcserèt,Ash megfordult ès elèggè meglepődtem az ábrázatán. Ha valakinek a barátnője meglátogat,annak örülni kellene s nem fancsali "de kár,hogy megjelentèl" arcal fogadni. A lány viszont èszre sem veszi Ash milyen elkínzott mellette,vagy nem akar vele foglalkozni.
Most,hogy nem takarja el Ash,megtudom nèzni ki lehet az ideálja.
Magasabb nálam,hamvas szőke haja a hátára omlik,telt idomaira csak úgy feszűl az egyrèszes fekete ruha.
-A pudingomat rá,nincs tajta alsónemű. - suttogtam Abby fülèbe,mire kuncogva bólintott. -Legyen kettő.
Felvontam a szemöldököm. -Ej,de bátor vagy. Remèlem tudod az èn pudingommal alkudozol.
Rám nèzett,csillogó szeme elárulta,valamit tervez. -Soha nem feletetted el velem.
-Mit sutyorogtok? Társaságban ilyet nem illik! - rikácsolta nyálas hangon a szőke. Újra rá emeltem a pillantásom ès meg kellet,hogy állapítsam gyönyörű lány lenne,ha nem lenne rajta az összes sminkkèszlet. Biztos minden nap újakat kell vennie.
-Katie,bemutatom a szállásadómat,Wintert - megborzongtam ahogy kimondta a nevem ès az átható pillantása,ahogy mèregetett.
-Nagyon örvendeg,Katie vagyok Ash barátnője. - mosolygott. Vagyis inkább vicsorított. Èn meg kelletlenül biccentettem. - Szintèn örülök a találkozásnak.
Mikor megszólaltam vègre rám nèzett,mivel eddig Abby-t mèregette s enyhèn meglepődött,ezt pedig nem tudom hova tenni. Már levágtam, mi nem leszünk barátnők. De ez miatt nem fogom este telesírni a kádat.
-Sajnos most viszont mennem kell. - fordult szomorúan a barátja felè. Ash próbált csalódott kèpet vágni,de helyette valami grimasz sikeredett.
-De kár.
-Ne aggódj èdes,majd holnap jövök. - igèrte sokatsejtő mosollyal. Lefordítva:este betoppan ès jó hangos menetet fognak lezavarni.
Már most megbántam,hogy beengedtem őket.
-Hivj fel,mikor jössz. - lèpett hátra ès tólta a derekánál kifele. Kinyitotta az ajtót lehajolt adott neki egy csókot,majd becsukta elötte.
-Ez felettèb gyors volt - törtem meg a csöndet. Ash szemei megvillantak
-Ahha. - cinikus hangja miatt kedvem lett volna bemosni egyett,megint. Miatta tiszta agresszív lettem.
-Nem èrtelek,mièrt nem dobod már a csajt. - replikázott Peter.
-Èn sem tudom. - ingadta a fejèt ès indult meg a lèpcső felè. Ruganyos járásárol nem tudtam elszakadni,noha tisztában vagyok vele,milyen hülyèn bámulom.
-Remèlem ugyan arra az egyetemre jön ő is. Összerezzentem erre a gondolatra. El is felejtettem,egy, hèt ès megkezdődik a szemeszter,újabb korán kelès ès kèsőig tartó tanulás vár ránk.
-Gondolom mindannyian ugyan arra az egyetemre megyünk. - jegyezte meg Nick.
-Charleswill-i Egyetem.
A koszos ingemet elvittem a fürdőbe,majd a szennyeskosárba dobtam. Becsuktam magam után az ajtó ès egyenesen a kanapèra huppantam,ahol már a többiek társalogtak.
-Rendeljük pizzat ès ismerjük meg egymást! - tapsikolt Lisa lelkesen.
Ismerkedès szóra megfeszültem ès bekapcsolt a riasztóm. Azonnal el kell tünnöm innen. Sem èn,sem ők nem kèszűltek fel a múltamra.
-Játszunk. - ajánlotta Abby. Figyelmeztető pillantást löveltem felè,mire ő rám vigyorgot. Valamire megint kèszűl.
-Okè,mindenki beleegyezzik? -kicsit előre hajoltam megnèzni bologatnak-e.
-De mi már ismerjük egymást,mire kell ez? - ingadta a fejèt Ash. Igen,ők hárman,sőt talán rajtam kivűl mindenki ismeri a másikat.
-Win kedvèèrt. - nèzett kihívóan a szemembe Abby.
Ökölbe szorítottam a kezem ès elnyomtam a kèsztetèst,hogy megüssem. Azt hiszem most vesztette a legjobb barátnő elnevezèst.
-Erre semmi szüksèg. Majd fokozatosan megismerlek titeket,biztos van jobb elfoglaltságotok is. - álltam fel sietve.
-De Win,jó móka lenne.
Az biztos,viszont nem akarok többet tudni senkiről. Már nincs erőm újra ismerkedni,majd elveszíteni őket. Nagyon jól tudom,egyszer mindenki elmegy innen èn pedig egyedül maradok. Megint.
Azt pedig nem akarom,hogy a szívem újra kettèhasadjon.
Bocsánatkèrően megráztam a fejem. -Inkább kihagyom. -Egy szó nèlkül megfordultam ès besiettem a szobámba.
Becsuktam magam után az ajtót s neki dőltem.
-Mi törtènt vele? - hallottam Lisa kiváncsi hangját.
-Règ törtènt ès mèg mindig nem kèpes túltenni magát rajta. - Abby fájdalmasan csendes hangja miatt megfeszültem. Nagyon remèlem nem avatja be őket. Nincs hozzá joga.
-Mi törtènt?
Csend. Hosszú csend. -Ha akarj,majd ő elmondja. Megkönnyebbűlve fújtam ki a bent tartott levegőt,amit èszre sem vettem,hogy visszatartottam.
Vègig nèztem a szobán,ami szinte üres volt,egy ágyon,szekrènyen,asztalon,èjjeliszekrènyen kivűl semmi más nem volt. Na meg persze pár règi kèp,amit mèg sikerült megmentenem. A falak kèkek voltak,a kedvenc szinem. Ès az Ő kedvenc színe volt.
Sóhajtva ültem le az ágyam,fogtam kèzbe a gitáromat ès kezdtem játszani csendesen. Az első akkordok után a kinti duruzsolás megszünt s csak az èn fájdalmas játèkom töltötte be a házat.

Sziasztok!
Nagyon sajnálom,hogy megint kèstem xD nincs sok időm irni,de ha van is rá lehetősègem megragadom. Most sikerült összehoznom,viszont megint nem lett valami hosszú,amin megpróbálok változtatni.
Köszönöm az eddigi csillagokat ès,a sok megtekintèst. <3 Nem is hittem volna,ennyi embernek tetszik ès èrdekel :'D
Nagyon örülnèk pár kommentnek,min változtassak,hogy tegyem jobbá a törtènetet. ^^
Köszönöm, ha benèzel ès,ha hagysz magad után nyomot.
Pussza :* <3