5. Fejezet

399 35 2
                                    

Reggel mozgolódasra keltem. Valakik sutyorogtak a konyhában, de mivel még annyira kómás voltam,nem fogtam föl kik azok. Ezért volt,hogy kipattantam az ágyból és az első kezem ügyébe került tárgyal kisettenkedtem.
A torkomban dobogó szívvel szorongattam a -most néztem csak rá- fésümet. Halkan a falhoz lapulva lèpkedtem a konyha felè,de mivel nincs fal mi elválasztaná a kèt helysèget,hamar megláttam kiknek a hangja èbresztett. Már leakartam engedni a karom,de sajnos megláttak.
-Mit csinálsz azzal a fèsűvel,Win? - fordult teljesen felèm s emelte a szájához a bögrèt Peter.
Zavartan rejtettem a hátam mögè a tárgyat s kerestem valami kiutat ebből.
Nem szabad,hogy èszre vegye mennyire megilyedtem,ki lehet a konyhámban,igy megint elrejtettem mindent.
Hetykèn megrántottam a vállamat,megfordultam ès a nappaliban lèvő faliórára pillantottam.
-Csak nem azzal akartál megütni? - összerezzentem egy másik hang miatt.
Gyorsan oda kaptam a fejem ès nagy megdöbbenèsemre Ash is ott volt a helysègben. Fèlig mesztelenül. Mert mièrt is ne mutogassa izmos testèt!?
Futócipő,rövid nadrág ès mèg valami ami a vállára volt tève összegyűrve.
-Futottál? - kèrdeztem a nyilvánvalót.
Ash szája szèle megremegett s beletúrt mèg vizes hajába. -Helyes megállapítás Sherlock.
Elnyomtam a kèsztetèst,hogy megforgassam szemeimet a visszavágás hallatán.
-Van mèg kávè. - bökött Peter a gèp felè,mire bólintva megindultam.
-Te amugy mit keresel itt? Abby is itt van? - jutott eszembe.
Kivettem a kedvenc bögrèmet,a fèsűt letettem a pultra, majd elkèszítettem a kávèmat.
-Abby otthon alszik,èn meg csak átjöttem - pont elkaptam ahogy vállatvon,mikor felèjük fordultam. Csípőmmel a konyhapultnak támaszkodtam,úgy kevertem meg a kávèmat.
-Csak úgy nem szoktál áttjönni Petie. - szűkűlt össze a szemem.
-Az igaz. - húzta el a száját , s ivott újra.
-Mièrt keltèl ilyen korán Fehèrke? Csak nem rólam álmodtál? - kèrdezte Ash a beálló csöndben huncut mosollyal az arcán. Megint elnyomtam egy szemforgatást és nagy sóhajjal válaszoltam.
-Rèmálmom volt, miattad.- válaszoltam gúnyosan,mire Ő felhorkant.
-Akkor is velem álmodtál. - húzta fel az egyik szemöldökèt ès vágott önelègült arcot.
-Reggeli veszekedès. - botorkált be,fèlig álmosan Lisa. Szinte egyszerre horkantottunk fel Ash-el, mire a pillantásunk találkozott ès elfintorodtam.
-Nocsak,már egy hullámhosszon is vagytok. - kuncogott Peter.
-Te csak fogd be! - förmedtem rá ès lehöpintettem a maradèk kávèmat,felkaptam a fèsűmet,majd kiviharzottam a konyhábol,egyenesen a szobámba azt ajtót becsapva magam után.
Hogy lennèk ezzel a bekèpzeld,egosita seggfejjel egy szinten! Micsoda marhaság!
Egèsz nap puffogtam ez miatt,de nem èrdekelt. Eggyikkel sem beszèltem,a nap folymán ès ha ez miatt megharagudtak rám,nem èrdekelt.
Az,hogy mit gondoltak mások,már gyerekkorom óta hidegen hagyott. Ez azóta sem változott.
De ha már nulla kommunikációval lèzengek a házban,akkor legalább valami ètel legyen nekik. Bár azt nem tudom mèg melyik jeleskedik a konyhában,vagy lusta,estleg ki hajlamosabb felrobbantani a konyhát,de azt tudom,èhesek lehetnek. Így hát óvatosan belestem a helysègbe ès megnyugodva konstatáltam,nincs egy lèleksem itt. Nincs Ash sem.
De ha már nála tartok,reggel óta nem is láttam,ami nem is baj,elvègre az idegeim így egyben maradnak. Legyen a barátnőjèvel,ott jó helyen van.
A hüttőben kutakodva èszre vettem sajnos elèg gyèr a felhozatal,viszont boltba,meg mèg nem akarok menni. Ilyenkor biztos sokan vannak,èn meg kerülöm a tömeget.
Már azt hittem tovább èlvezhetem a magányt,de csalódnom kellet,ugyan is kèsöbb mikor a listát irtam,beszambázott Nick.
-Mit csinálsz,kedves Win? - kèrdezte vigyorogva.
Homokszőke haja a szemèbe lógott,sötèt szemei kèrdőn csillogtak. Egy fehèr póló ès egy kèk kockás rövidnadrág meg egy strandpapucs volt rajta.
-A bevásárló listát írom. - irtam tovább.
-Ahha.
Hallottam,ahogy a hüttő nyílik,majd csukódik. Aztán Nick leült mellèm egy tejes flakonnal,amit jól meg is húzott.
Nagyon csúnyán nèztem rá,mert fèlrenylet ès köhögve próbált levegőhöz jutni.
-Mi van? - krákogta.
Felvontam a szemöldökön. - Mèg kèrdezed?
Öszinte èrtetlensèg virított az arcán,ezèrt sóhajtva letettem a tollat,majd az állammal a tej felè bögtem.
-A flakonból ittál. - magyaráztam.
-Mèg mindig nem èrtem. - ingadta a fejèt. Fèrfiak,emeltem az ègre a szemem.
-A flakonból ègbekiáltó bűn inni,Nick. - adta meg a választ egy nevető bariton,amitől megremegtem.
Az a baj,tudtam kiè ez a rekettes mèly hang ès nem akartam,hogy megint egy helysègben legyek vele.

Helokaaa~
Sajnálom,amièrt megint megvárakoztattalak titeket,de idő hiányában nincs sok lehetősègem írni. Igèrem a következő már hosszabb lesz. Ezt is nagyon nehèz volt megszülnöm,ezèrt is bocsánatot kèrek. ><
Viszont ha tetszett,kèrlek nyomj egy csillagot ès kommentelj,akkor is ha valami nem tetszett ès változtatnom kell rajta :D

Egy Házban VeledDonde viven las historias. Descúbrelo ahora