13.

7.4K 348 98
                                    


Mire feleszméltem, mekkora baromságot tettem, Josh visszacsókolt.  Nem bírtam véget vetni a dolognak. Már mióta megláttam a folyosón, azóta tetszik, és ezt az érzést kompenzálni akartam azzal, hogy azt hazudtam utálom. A csókunk hihetetlen érzés volt. Igaz, ez volt az első, de sose gondoltam, hogy ennyire felszabadító érzés.

Ajkaink levegőhiány miatt elváltak, így pont bele tudtam nézni a fiú szempárjába.  Éreztem, hogy az egész fejem vörösbe borul és elkezdtem rágcsálni a számat. Zavartan vártam, mit fog mondani a fiú, de egy hang se jött ki a száján. Maga elé meredve tördelte ujjait. 

- Mennem kéne. - törtem meg a csendet nehezen. 

- Hazakísérlek. - vette fel a farmer kabátját, majd talpra állt.

- Erre semmi szükség. - utasítottam vissza az ajánlatát és elindultam lefelé a lépcsőn. 


Emlékeztem, hogyan kell hazajutnom az ismeretlen helyről, így hamar a fürdőszobám zuhanykabinjában találtam magam. Miután végeztem, lassan felemeltem a telefonomat a mellettem elhelyezkedő kis asztalról és bepötyögtem Dan számát a tárcsázóba. Néhány másodpercig kicsöngött, majd barátom mély hangját hallottam meg.  

- Már azt hittem elvesztél bébi. Mizu?

Gondoltam nem vacakolok, rögtön belekezdek a közepébe. - Lekaptam Josht.

- Azt a Josht? - kérdezte. Észrevehető volt, hogy nagyon meglepte, amit mondtam.

- Ismersz másikat? - sóhajtottam egy hatalmasat. Furdalt a kiváncsíság, hogy Dan, mit fog reagálni.

- Gratulálok?! - vitte fel a hangsúlyt. - Most erre mit mondjak? 

- Bármit csak ne ezt...- valójában furcsáltam a reakcióját. Arra számítottam, hogy beszól valamit, vagy elpoénkodja a dolgot, szokása szerint, de ehelyett hangja elkomorodott és nem találta a szavakat, ami nála ritka.

- Mennem kell...-mondta, majd letette.


You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Mar 28, 2016 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Szeretném, ha szeretnél.Where stories live. Discover now