Handsome Soldier

Hatodik

Reggel Alex meztelen mellkasán ébredtem. Nem ittam túl sokat az este, de nem nagyon emlékszem semmire.

Halvány emlékképek vannak arról, hogy odaülünk a srácok asztalához. Aztán hirtelen kettesben maradunk Alexszel. A következő emlékem pedig valami mélygarázs. És ennyi.

Ilyen kevés pia is így megártott? Jól megöregedtem...

Megnéztem a telefonomon az időt. 6:00. A munkaidőm 8-kor kezdődik. Király, van két fölösleges órám. Visszaaludni viszont már nem tudok, így neki kezdek a napnak.

Alexet nem akartam felébreszteni, így halkan mentem ki a fürdőbe. Ott megmostam az arcom és mégegyszet végig gondoltam mi is történt tegnap.

Halvány emlékképek ugranak be. Ahogy végigvezetett a házon. Majd a konyhában leültünk és egy pohár bort ittunk. Aztán kézen fogva vezetett be a szobájába. Ott csak annyi rémlik, hogy a ruhámat húzza le rólam.

Vajon megtörtént? Lefeküdtünk? Ha igen, miért nem emlékszem rá? Vajon ő emlékszik? Kérdezzem meg? Áh, ha megkérdezem, és kiderül hogy megtörtént és én nem emlékszem rá, azzal megsértem a férfi egóját. Az pedig tönkretenné a barátságunkat.

Tényleg, és akkor most hogyan tovább? Barátok maradunk? Ha lefeküdtünk úgy sem tudnánk barátok lenni. Barátok extrákkal? Ugyan, az meg csak tini korban van.

És most hogy megkapta (már ha egyáltalán megkapta) amit akart, akkor lepattint? Azt nem akarom, én kedvelem őt.

Fél 7-re értem ki a szobába. Szuper, egy fél órát eltársalogtam magammal...

Alex nem volt a szobában. Megmondtam. Megkapta amit akart, és máris lelépett. Basszus, hiszen ez az ő háza, hova menne? Áh, tök sötét vagyok ma reggel...

- Jó reggelt! - köszönt, ahogy besétáltam a konyhába. Hozzáteszem fehérneműben - Nem vagy másnapos?

- Két pohár után? Jól néznénk ki - nevettem el magam.

- Ja, két pohár, plussz fejenként egy üveg bor.

Leesett az állam. Fejenként megittunk még egy-egy üveg bort? Nem csoda, hogy nem emlékszem...

- Mit kérsz reggelire?

- Nem tudom. Amihez van itthon hozzávaló.

- Lássuk csak - lépett a hűtőhöz.

Most, hogy háttal állt nekem nyugodtan szemügyre vehettem jobban is. Felkönyököltem a pultra, a kezemmel támasztottam meg a fejem és úgy figyeltem.

Csak egy melegítőnadrág volt rajta, így felsőtestét láthattam. Izmos háta és karja van. Napbarnított bőréhez pedig tökéletesen passzol sötétbarna haja.
A hátán nem láttam karmolásnyomokat, ami arra utal, hogy nem történt semmi éjszaka. Én ugyanis szoktam nyomokat hagyni. Ahogy a hütőtől ellépett az egyik szekrényhez, felfedeztem egy foltot a nyakán. Szívás nyomnak tűnik. Viszont tegnap még nem láttam. Én csináltam volna?

- Palacsintát csinálok. Jó lesz? - fordult meg hirtelen.

Megijedtem, hogy lebuktam, így kicsit összerezzentem. A kezem kicsúszott a fejem alól, ennek következtében lefejeltem a pultot.

- Basszameg - motyogtam magamnak.

Alexből azonnal kitört a röhögés. Az én fejem pedig vörös lett. Egyrészt elpirultam, amiért lebuktam, másrészt pedig most találkozott az arcom egy gránitlappal.

- Most mit nevetsz? - kérdeztem duzzogva.

- Talán sírjak? - félig-meddig azt is tette, ugyanis már a könnye folyt a nevetéstől.