Handsome Soldier

Kilencedik

A délelőtt unalmasan telt. Most épp az ebéd szünetből tartok vissza. Jó kedvel lépek be az épületbe. Majd mosolygósan szállok ki a liftből is.

- Bejönnél egy percre? - hallottam meg főnököm hangját az irodájából.

Kicsit megijedtem, hogy valamit elrontottam. Megfordult a fejemben, hogy ki akar rúgni.

- Igen? - léptem be kissé félve.

- Nyugis napunk volt ma. Délutánra nem tervezek semmit, lehet én is hazamegyek. Szóval te is nyugodtan hazamehetsz.

- Öhm, és akkor hétfőn ugyanúgy jöjjek?

- Természetesen. Nyugodj meg, nem kirúgni akarlak - mosolygott megnyugtatóan - De ma délután pakolnod kell. Holnap utazás.

- Hova? - lepődtem meg.

- Már így is sokat mondtam... - mosolyodott el és kedvesen kitessékelt az irodájaból.

Felvettem a táskám és elindultam. Alexet nem akartam elrángatni, hisz negyed óra gyalog az út. Gyorsan hazaértem és elkezdtem pakolni.

Igen ám, de mit vigyek? Hova megyünk? Üzleti út? Mondjuk mi más. Tehát elegáns ruhát is mindenképp kell vinnem. De azért néhány laza cuccot is odatettem, hátha lesz időm valamit csinálni. Mondjuk azt se tudom hova megyünk. Lesz időm várost nézni vagy sétálni? Na mindegy.

Egy óra alatt összepakoltam mindent, aztán filmes délutánt tartottam. A filmeket véletlen szerűen választottam ki a gyűjteményből, majd mikor ezt meguntam főzni kezdtem.

Aztán kész lett a vacsora és még mindig csak 6 óra volt. Gondoltam sütök gyorsan valami sütit. Amint elkészült a csokis meggyes sütim, lezuhanyoztam és beszélgettem még egy kicsit Emilyvel.

Kiderült, hogy Derekkel nagyon jól alakulnak a dolgok, ugyanis hivatalosan is együtt vannak. Nem tudom mennyire lesz tartós, de én szurkolok nekik.

Fél 10 és már végképp nem tudok mit csinálni. Mivel nem tudom mikor kell kelni, lehet majd hajnal 3-kor kapom a hívást, hogy indulunk, így lefeküdtem aludni.

Reggel egy kellemes hang ébresztett.

- Jó reggelt, Manó! - mondta halkan - Ébredj, mindjárt kész a reggeli.

Lehúzta rólam a takarót, majd a kezét nyújtotta és felsegített. Hátulról étölelt és eltakarta a szemem, így vezetett ki a konyhába. Az asztal szépen meg volt terítve, a tányéron pedig szív alakú tojás volt. Csak álmodom?

- Szerettem volna különleges reggelit. Remélem nem vittem túlzásba - puszilt a hajamba.

- Kicsit sem. Köszönöm. Mióta vagy itt? - leültem és hozzákezdtem az evéshez.

- Úgy egy órája.

- És miért nem ébresztettél?

- Most ébrsztettelek. Amúgy meg akartalak lepni. És ez még nem minden.

- Mit tervezel? - kérdeztem és mosolyogva a szemöldökömet ráncoltam.

- Majd meglátod. Most egyél, én addig leviszem a táskákat.

Bement a szobába, majd fél perccel később a sporttáskáimmal tért vissza. Befejeztem a reggelimet, elmosogattam és felöltöztem. Mikor elkészültem már Alex is a kanapén ült.

- Mehetünk? - állt fel.

- Aha. Asszem minden megvan... Amúgy mennyi időre is megyünk?

- A hétvégére.

- Oké. És hová?

- Mindent a maga idejében - kacsintott.

Kinyitotta nekem a kocsiajtót, majd ő is beszállt. Felvette a napszemüvegét, beindótotta a motort és már indultunk is.

Hát akkor kezdődjön a hétvége...

Halika! :D

Visszatértem. Minden hepi, minden oké. Egyelőre heti egy résszel lehet számolni, aztán meglátjuk mi lesz ;)