Handsome Soldier

Negyedik

A parton vettünk fagyit, és tovább beszélgettünk mindenféléről. Majd megvártuk a naplementét és visszamentünk a kocsihoz.

A hazafele vezető úton is sokat hülyéskedtünk. Mire hazaértünk teljesen besötétedett.

Leparkoltunk a ház előtt, Alex kiszállt, kinyitotta nekem az ajtót, majd a házba is bekísért.

- Mikor vihetlek el a következő randira? - kérdezte, mikor megálltunk az ajtó előtt.

- Következő? Miért, ez randi volt?

- Nekem nagyon is annak tűnt - mosolygott.

- Hm, nekem csak egy bocsánatkérő fagyinak.

- Akkor az esküvőt is lemondok? - bigyesztette le a száját.

- Még alszok rá egyet - kacsintottam.

- Arra, hogy eljössz-e egy második randira?

- Arra, hogy elmegyek-e az első randira.

- Ezt igennek veszem - megcsókolt, majd elbúcsúztunk és beléptem a házba.

Filmbéli jelenet volt, ahogy becsuktam az ajtót, és vigyorogva nekidőltem.

- Hol voltál ilyen sokáig? Rég lejárt a munkaidőd. Első napon túlóráztál? - a hang felé kaptam a fejem, és Emilyt láttam meg, az ajtófélfának dőlve.

- Alexszel voltam.

- Elvitt randizni? - kérdezte izgatottan.

- Mondhatjuk annak.

- Megmondtam, hogy randi volt - hallottam meg egy hangot az ajtó mögül.

- Te hallgatóztál? - nyitottam ki hirtelen az ajtót.

- Biztos voltam benne, hogy amint belépsz a lakásba áradozni fogsz majd rólam. És abban is biztos voltam, hogy megbeszélitek, mit szeretnél majd második randira.

- Ahhoz előbb igent kell mondanom.

- Úgyis beleegyezel. Megmondtam, nekem nem lehet ellenállni.

- Na, tünés kifelé - lökdöstem ki az ajtón nevetve.

Épp bezártam volna az ajtót, de megakadályozta ezt a lábával, adott egy puszit a számra, majd önelégült vigyorral elindult a lépcsőn.

- Barom - szóltam utána.

Küldött egy légpuszit, majd eltűnt. Mosolyogva ráztam a fejem és bezártam az ajtót.

- És igent mondasz arra a második randira? - kérdezte izgatottan Em.

- Igen.

- Jól teszed - jelent meg a mosoly az arcán - És mit csináltatok?

Izgatottan ült le a kanapéra, és várta, hogy meséljek. Én meg direkt lassan húztam le a cipőmet, hogy addig is idegesítsem.

- Jajj, ne csináld már! Olyan kíváncsi vagyok - szólt rám.

- Jól van, na - leültem mellé és mesélni kezdzem - Elém jött a munkahelyre, majd elvitt a partra. Ott sétálgattunk, meg beszélgettünk. Aztán megvártuk a naplementét és elindultunk haza.

- És legalább megcsókolt?

- Igen, itt az ajtóban - mutattam az imént említett tárgyra.

- Istenem, de aranyos - lelkendezett barátnőm - És ugye együtt lesztek? Mondd, hogy együtt lesztek! Hiszen nektek össze kell jönnötök!

- Azért ne szaladjunk ennyire előre. Ő maga is megmondja, hogy nem nagyon kedveli a tartós kapcsolatokat. Nekem pedig nincs kedvem mégegyszer átélni, amit Travisszel.