Miután elhagytuk a tizedik háztömböt is, Savannah zihálva dőlt neki egy butik üvegének, és kérdőn pillantott rám. Egy másodpercbe se telt bele, mire az egész csoport engem bámult.
- Nos?- vonta fel a szemöldökét Liam.
Én nem igen tudtam mit kéne válaszolnom.
- Mi az?- tettem fel a valaha volt leghülyébb kérdést, a történtek után.
- Hát kezdhetnéd azzal, hogy miért nem vagyunk épp odabent és nyűgözzük le zenei tudásunkkal Brooklyn ifjúságát?
Gondoltam arra, hogy magamra vállaljam, de nem igen tudtam hogy csináljam, és amúgy i elég bajom volt már, ezért, vonakodva bár, de elmondtam az igazat.
- Szóval, azt akarod mondani, hogy idejött ez a pöffeszkedő tinisztár meg az agresszív kismalac, és Mila egyenesen könyörgött nekik, hogy vegyék el tőlünk ezt a lehetőséget?- összegezte Chase a történetet.
- Nem ezt mondtam. Milának kiment a fejéből, tudjátok milyen.- a többiek olyan elkeseredett fejet vágtak, hogy kezdtem én is kiakadni. Savannah például elég közel állt ahhoz, hogy kiüsse a bolt üvegét.- Le kéne hűteni magunkat. Sav otthon vannak már a szüleid?
- Nem, vasárnapig haza se jönnek.
- Akkor átmehetnénk csövezni?- kérdeztem reménykedve, hogy ezzel jobb kedvre derítem, de csak vállat vont.
- Persze, miért ne.
- Akkor menjünk.- ragadtam karon. A fiúk mögöttünk baktattak, és különféle jelzőket aggattak Aaron-ékra. Savannah-ék háza is elég közel állt a szívünkhöz. Csupán pár percre állt a sulitól, és a szülei jóformán állandóan távol voltak, ráadásul az is jó pontnak számított, hogy a környéki téglaházakhoz képest, ez óriási és fényűző volt. Miután lecsörtettünk a pincébe, egy másodpercbe se telt bele mire Savannah megjelent két üveg szeszes itallal és pár pohárkával.
- Te alkesz.- röhögtem, mire csak elvigyorodott.
- Azt hiszem mind, le vagyunk törve. De sebaj, a Savannah-féle gyógymód mindenkit kihúz majd ebből a sötét veremből. Benne vagytok?
Chase, Liam és én egyből feltettük a kezünket. Mind Noah-ra pillantottuk. Ő egy szót sem szólt mióta leléptünk, nem festett valami jól. De akármennyire is ráfért volna egy ital, nem akartam ráerőszakolni.
- Hé, nem kell ám innod.- akartam megnyugtatni.- Majd fogod a hajunk miközben hányunk.
A többiek röhögve nyúltak a tequilás üveg után, ám ekkor Noah felpattant, és töltött magának egy jókora adaot.
- Ööö... Noah nem gondoltam ám komolyan. Mármint nem kell fognod a hajunk..-ám ekkor legördítette a folyadékot, majd töltött még egyet é ugyanígy tett. Mi elkerekedett szemmel néztük. Noah soha nem iszik. Aggódva vizslattam dobos barátomat, ám amikor óriási mosoly terült szét az arcán, megnyugodtam. A fiúk üdvrivalgásban törtek ki, és kezdetét vette a vedelés.
- Egyébként szuper voltál!- kiáltotta túl a zenét Liam.
- Mi van?- kérdeztem nevetve.
- Szétoltottad azt a szerencsétlent!- röhögött, de nem hagyta abba a táncolást.- És az a jobb horgas! Király voltál csajszi!
Ám mielőtt válaszolhattam volna, valaki nekem rontott.
- A mi kis Natalie-nk felnőtt!- kiabálta Chase, de a világért sem hagyta volna abba az ölelgetésemet.
- Chase, csak egy évvel vagyok fiatalabb.- nevettem és közben a fejét ütlegeltem, hogy engedjen már el.
- Egyébként láttátok hogy nézett Natalie-ra az a srác?- szólt közbe a földön ülő Sav.
CZYTASZ
Ez bonyolult
ParanormalneAaron Anderson, egy idióta! Nem tudom hogy gondolta, hogy csak úgy betoppan az életembe, rám zúdítja a legnagyobb titkát, aztán elmegy. Zavarja egyáltalán, hogy ezzel fenekestül felforgatta az életem? Gondol rám egyáltalán? Visszajön? Vagy nekem kel...