- Jó voltál. - dícsért meg Shawn.
- Kösz. Te sem voltál rossz. - ezzel a mondattal ültem le egy ládára, hogy várjam a holnappal kapcsolatos információkat. Shawn oda ment egy lányhoz. Aghh. Ezt nem hagyhatom. Na jó. Most oda megyek beégetni. Elindultan feléjük.
- Shawn. - fogtam meg exem vállát - Elmúlt már a hasmenés? Érdekel még hol van a vécé? - kérdeztem aggódó tekintettel, és visszafolytott nevetéssel.
- Öhmm. Én megyek. - húzta el a csíkot a csaj. Hah. Büszkén álltam az összezavarodott exem előtt.
- Ezt miért? - tárta szét a karjait.
- Csak. - vontam vállat. Biztos nem mondom el, hogy szeretlek, és nem akarom, hogy másé legyél. Shawn megcsóválta a fejét és kirohant. Utána akartam menni, de a rendező pont akkor mondta a holnapi programot: fél óra a filmből. Mikor befejezte a mondanivalóját, a kocsma felé indultam. Nem, nem vagyok iszákos. Csak Shawn oda menekült. Ha nem sikerül neki valami, akkor általában oda megy. Ez nem helyes, de minden fiú ezt csinálja. Beérve a kocsmába megláttam egy alakot a pultnál, aki pont most húzta meg a pálinkás poharát. Ő lesz az. Mellé ültem, de ő nem fordultam felém. Még is tudta, hogy én vagyok.
- Egy kólát. - kértem a pultostól. Ez egy olyan hely, ahol kólát is adnak. Durva,mi? Viccelek. A pultos adott egy kis pohár kólát.
- Még egyet. - nyújtotta Shawn a pincér felé az üres poharát. Csak némán ültünk. Egyikünk sem nézett egymásra. Shawn ismét meghúzta a poharát, amit újra töltöttek. Én is bele kortyoltam a szörpömbe.
- Shawn. - már nem bírtam tovább a némaságot.
- Bernadett. - ismételte meg rekedt hangon a nevem.
- Sajnálom. De nem hozzád illett.
- Miért? Honnan veszed?
- Mondjuk mert ismerlek? - erre Shawn nem szólt semmit - Menjünk haza.
- Menj.
- Shawn. Te is jössz, mert olyat csinálsz amit meg fogsz bánni.
- Bernadett. Menj!
- Nem megyek. Itt maradok. - Shawn sóhajtott egyet és felkelt. Tudtam. Tudtam, ha azt mondtam itt maradok, akkor elmegyünk. Ugyanis Shawn félt engem a kocsmákban.
- Köszi. - suttogtam. Nem jött ki több hang a torkomon. Erőtlen voltam. Talán azért, mert meg akartam fogni a kezét, de már nem tehettem. Már nem.
- Mivel megyünk?
- Taxi?
- Akkor csináld. - hát jó. Megismételtem azt a mozdulatot, mint tegnap, és rögtön meg is állt egy taxi.
Az út némán telt. Nem tudom eldönteni. Most haragszik rám? Vagy csak szórakozik velem? Mikor kiszállt el sem köszönt. Szóval haragszik. Francba. Miért szúrok el mindent? Otthon bevonultam a szobámba, magamra zártam az ajtót és hatalmas bőgésbe kezdtem. Nem mentem ki egyszer sem.
Nem tudok elaludni. Nem hiszem el. Csak ő jár a fejemben, és valahányszor rágondolok elkezdem sírni.
