Összefutottam Harry Stylesszal

5.rész

....másnap reggel...

Fél 10-kor ébredtem fel. Elaludtam. Őrülten kapkodtam mindenfelé. Gyorsan felöltöztem. 3 perc alatt felraktam valami minimális sminket. Gyorsan elrohantam reggelizni, bekaptam pár falatot és már mentem is ki a hotel elé. 10:03. Harry sosem késik. Mindegy. Vártam még egy kicsit. 10:30. Kezdtem kétségbe esni. Nagyon sok SMS írtam neki de semmi. Lehet hogy csak elaludt?!
Én: Harry hol vagy?!
Minden oké?
Válaszolj légyszi...
Történt valami?
:( :( :( <3 <3 <3

Nem válaszolt. 10:45. Rászántam magam. Írtam apunak, aki már a családdal a Big Ben-nél volt.
Én:szia
Apu: szia kicsim, mi a helyzet?
Én: Harry még mindig nincs itt. :(
Apu: HOGY HOGY NINCS?!
Én: nem tudom. Nem válaszol az üzenetekre.
Apu: tudtam hogy nem kellett volna bíznod benne. Gondolj bele. 7 évvel idősebb. Biztos csak kihasznál... ha meglátom, tuti kinyírom.
Én: Apa, nyugodj le. Biztos közbe jött valami. Nem úgy ismerem, hogy kihasználna.
Apu: .....

11: 05. Harry ideért. De taxival. És látom rajta hogy valami nincs rendben. Odarohanok hozzá. Megölelem. És rákérdezek:
-minden rendben? Aggódtam. -kérdeztem
-i..igen, csak autó balesetem volt. De nincs baj. Jól vagyok. -felelte de éreztem a hangján hogy nem mond igazat. Majd félénken lehúzta inge ujját.
-látom rajtad hogy nem! -mondtam, egy kicsit hangosabban a szokásosnál. Majd feltűrtem inge ujját.
Egy óriási seb éktelenkedett karján.

-miért nem mentél be a kórházba?? -kérdeztem
-mert így is sokat késtem és veled akartam lenni. -válaszolta
-de ez nem ok arra hogy így hagyd. Megértettem volna. -mondtam.
-oké...-felelt.
-gyere! Menjük be a kórházba taxival. -mondtam határozottan
-jól van na...-mondta, majd fogtunk egy taxit és indultunk.

A kórházban gyorsan bekötözték a kezét és el is engedték. Azt mondták nem vészes.
Taxival elmentünk a Big Ben-hez. Csináltunk pár képet és összefutottunk anyuékkal is.
Bemutattam Harry-nek a családot. Bemutattkozott (nem mintha kellett volna) és kezet fogott apuval. A húgom meg persze visitozott amikor Harry lahajolt megölelni őt. Beszélgettünk még egy kicsit majd elbúcsúztunk és kettesben elmentünk a London Eye-hoz.
-fázik a kezem...-mondtam, célozgatva.
-ezen könnyen segíthetek.-válaszolta, majd megfogta a kezemet és összekulcsolta az ujjainkat.
Amikor odaértünk Harry vett két jegyet, majd felszálltunk.
Nagyon romantikus volt. Harry végig átkarolt. Csináltunk pár képet, és csak néztük a várost. Gyönyörű volt a kilátás. Egy ideig csak némán öleltük egymást, majd elkeztünk beszélgetni.

-mi lesz ha a rajongók és az újságírók megtudják hogy egy ennyivel fiatalabb lánnyal jársz? -kérdeztem félénken
-semmi. Megmondom hogy ez az én életem és nem avatkozhatnak bele. Nem érdekel ha ezért megutálnak a hírnevet is feladnám érted. -mondta, s közben egy pillanatig sem szakitotta meg velem a szemkontaktust.
-köszönöm.-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem.

Lassan közeledni kezdett felém, közben hol ajkaimat, hol a szemembe nézett. De mielőtt megtörtént volna én elfordítottam a fejem, és eltoltam magamtól.
Egy ideig értetlenül nézett rám majd megszólalt:
-sajnálom. Ne haragudj. -mondta szégyenlősen.
-nem. Én sajnálom. -mondtam
-ne haragudj, azt hittem már itt van az ideje. -válaszolta
-hát...lehet hogy itt van, de be kell vallanom valamit... én még soha nem csókolóztam. És előtted barátom sem volt. Úgyhogy nekem gyors ez a tempó. -mondtam
-ezt nem tudtam...ne haragudj. Ígérem lassítok. -szólt, lelkiismeretesen
-köszönöm.- mondtam, majd kárpótlásul egy puszit nyomtam az arcára.

Pár perc múlva leszálltunk a London Eye-ról. És taxival visszamentünk a hotelhez. Miután elbúcsúztunk és már pont ment volna haza, megállítottam.
-várj! ...-mondtam halkan, és a lehető legváratlanabbul megcsókoltam.
-de... azt mondtad nem vagy felkészülve. Akkor miért? -kérdezte értetlenül.
-hát... tényleg nem vagyok felkészülve. Azért tettem mert te szeretted volna.-mondtam
-de mondtam hogy ha nem akarod nem kell megte....-nem hagytam hogy végigmondja, újra megcsókoltam. De most már nem csak miatta....
-de meg akarom tenni.-mondtam, majd magához ölelt.
-Szeretlek. -súgta fülembe.
-én... is- mondtam majd egy könnycsepp gördült le az arcomon.
-miért sírsz? -kérdezte, meglepődve
-csak.... boldog vagyok- válaszoltam

A pillanatot a telefonom zavarta meg. Apu írt.
Apa: hol vagy?
Én: már a hotel előtt, mindjárt megyek
Apa: oké

-Apu azt akarja hogy menjek.- mondtam Harry-nek
-rendben. Akkor szia. -mondta és mégegyszer utoljára megcsókolt mielőtt hazament volna.
-Szia.-mondtam majd rámosolyogtam és mentem.

Amikor felértem a szobába....