LOL-Lots Of Love - NJR - Befejezett

14. Balhé

Vasárnap nem csináltam semmit. Délig aludtam, és nem tanultam. Nem volt erőm, időm, energiám. Ezért csak gyorsan bepakoltam, és úgy hagytam a táskám, amit később csak bevágtam a sarokba. Olyan fáradt voltam, hogy már 19-kor aludtam.

Másnap reggel igazán fáradtan keltem ki az ágyamból. Úgy néztem ki, mint aki már napok óta nem aludt. De szerencsére nem így volt. Ki se bírnám. Mindegy is.

Később, mikor bemeléptem nézelődtem, és nem találtam Neymart. Majdnem mindent megnéztem. És mindenhol. Hirtelen tekintetem a folyosó végére szegeződött, mikor azt láttam, hogy Ney valakit puszilgat és ölelget a folyosó végén.
Ki az a lány? Neymar meg miért csal meg? Meg kivel? Most oda menjek vagy ne? Nem gondolkodom, csak levágtam a táskám Daniel mellé, aki kicsit ijedten nézett fel a földről, és sírva berohantam a WC-be. Remélem ez a lány WC. Azt se vettem figyelembe. Nem is láttam volna a könnyes, vörös szemem miatt.

Egyszer Daniel hangját hallottam meg az ajtó túl oldaláról.
-Holland... Nyisd ki! Nem mehetek be! Tudod jól. Ez a lány WC, de látni szeretnélek! Nyisd ki Holland, és gyere is! Kérlek, Holland! - szól Daniel.
-Daniel.... Most.... Ne. - mondom, miközben patakban folyik a könnyem.
-Kérlek, Holland. Gyere ki! Ne csináld ezt! - mondja, miközben üti az ajtót.
-Megígéred, hogy nem mondod el senkinek? - szipogok és mondom sírva.
-Persze. Ígérem. - mondja nyugtató, biztos hangon.

Kilépek az ajtón, és Daniel nyakába ugrok. Ölelem és sírok, ő nem haragszik, de nem kicsit meglepődött, de megölelt. Vagy 5 percig álltunk így, utána eltolt egy kicsit magától, és megszólalt.

-Shh... Ne sírj! De akkor már mondd, hogy mi a bajod! - tol el magától, hogy lásson, és letörli a könnyem.
-Ne-Neymar. - mutatok a folyosó végére. Most ölelik egymást, és nevetgélnek. - Puszilgatja és ölelgeti azt a lányt. - mondom, majd jobban sírok. Daniel egy nagy levegőt vesz, és mérgesnek néz ki.
-Oda megyek. - tol el magától, megint.
-Nem.... Ne. Hagyd. Majd... Lesz valahogy. - mondom csalódottan.
-Nem hagyom annyiban, hogy a két legjobb barátom kapcsolatának így legyen vége!..... Akarom mondani...... Na mindegy! - majd ott hagy. Szaladok utána zokogva. Mi az, hogy a két legjobb barátom kapcsolatának így legyen vége?
-Daniel! Ne csináld! - kiabálok utána, de valószínűleg nem hallja. - Ne! Ne csinálj hülyeséget! - kiabálom neki hangosabban, de már késő.

-Hé, haver! - fordítja maga felé Neymart a válláról, hogy lássa arcát. - Ide figyeljél! Látod ott azt a lányt? - mutat rám. - Látod? Igen? Ő a barátnőd. A barátnőd, akivel ma nem beszélgettél, és helyette ezt a szukát ölelgeted meg puszilgatod! - üvölt vele Daniel, és mutat a lányra ideges, vörös arccal.
-Daniel. - kezdi Neymar nyugodt hangon. - Képzeld. Nem tudom, hogy ti mit csináltatok, vagy találtatok ki, de ő az unokatestvérem. Az unokatestvérem, aki 2 évfolyammal alattunk jár. Ma kezdi, megbeszéltük, hogy körbe vezetem. - mondja. - Ja. És ahelyett, hogy kitalálgattok valamit a hátam mögött, ahelyett ide is lehetne jönni. - teszi hozzá, majd azzal ekviharzik. Most akkor (szerinte) én vagyok a hibás, mert egy számomra ismeretlen lányt ölel, puszil, nem tudja, hogy hol vagyok, és mit csinálok meg kivel, és azt hiszem, hogy megcsal? Vagy inkább ő a hibás, mert egy (számomra) idegen lányt ölel, puszil, nevetgél, és le se toj? Most mi van? És ha én csinálnám egy számára idegen fiúval? Akkor mit érezne?

Neymar után szaladtam, és még a hátam mögül hallottam, hogy azt mondja Daniel a lánynak, hogy sajnálja azt, hogy szukának nevezte. A lány csak nevet. Én időközben a 9-esben, a helyünkön ülő Neymarhoz mentem.

-Kérlek, ne haragudj! - mondom neki. Mi? Még én kérek bocsánatot? De legalább valaki... Nem válaszol. - Neymar, kérlek. Ne csináld ezt! Bocsáss meg nekem! Kérlek! Sőt, könyörgöm! - mondom ah újra sírás határán.
-Holland, - kezdi - tudod, nem rád haragszom. Nem Danielre. Inkább az unokatestvéremre. Hála neki megvolt az első veszekedésünk. Meg igazából nem is rá. Inkább arra, hogy ahelyett, hogy megkérdezted volna, hogy ki ő ahelyett Danielnek sírtad ki magad. - mondja, az utolsó mondatot kiabálva.
-Neymar. Kérlek. Ne csináld ezt! Bocsáss meg nekem! Megteszek valamit, sőt bármit, ha megteszed ezt nekem! Kérlek. - mondom az utolsó mondatot elcsukló hangon, sírva.
Neymar csak feláll, közelebb lép hozzám, könnyem letörli, és egy tincsem a fülem mögé rak.
-Egy feltétellel fogadom el a bocsánat kérdésedet. - mondja nekem. - Ha megígéred, hogy soha, de soha többé nem találsz ki valamit a hátam mögött, inkább ide jössz, és a szemembe mondod azt, hogy neked mi fáj, mi bánt, vagy még azt is, hogy mi nem tetszik bennem. És én próbálok változtatni. Megbocsátok,ha ezeket szépen betartod. - mondja nekem nyugodt hangon. Bólintok egyet. - Akkor rendben. - mondja, majd megcsókol.
-Látom kibékültetek. - böki hátba Daniel Neymart.
-Igen. - mondom már mosolyogva.

És ma minden óra után minimum egy csókot kaptam. Azt mondta Ney, hogy ezt be fogjuk vezetni annak érdekében, hogy még jobb legyen a kapcsolatunk.

Meg azt is megbeszéltük, hogy szombatonként nála vagy nálam leszünk, együtt.
Csak nálam nem csókolhat meg, mert anyával közös a szobánk.
Nála meg bármikor. Mert Rafának és a szüleinek külön szobája van. És bármit csinálhatunk.

A hétfő viszonylag gyorsan eltelt.... Hétfőhöz képest...

- - -

~Bocs a késői rész miatt. 😋😣
Ünnepeltem, mert a Barça megnyerte a bajnokságot! ❤😍👊⚽
Visca el Barça!
BL döntőben pedig Aúpa Atleti!

Jó olvasást!

Lol-JWG