LOL-Lots Of Love - NJR - Befejezett

21. Megéri?

Vasárnap egész nap meg se szólaltam. A telefonomra folyton jöttek az értesítések. Meg se néztem, csak ültem az ágyamon, és a falat bámultam meredten. Folyamatosan a tegnap történtek jártak a fejemben. Anya jött be néha néha, hogy egyek-igyak, legalább a konyháig menjek el, stb. de én csak ültem, és bámultam. El se hiszem, hogy Nadine haragszik. Rafa és Neymar apukája vajon tudja? És mi van Neyyel? Ő is ezt éli át? Nadine rá is haragszik, persze nem annyira, mint rám? És ő gondol rám? Ő most mit csinál? Tud enni-inni? És egyáltalán az iskolában találkozhatunk? Daniel tud erről az egészről? És ha nem, akkor ki meg hogy fogja elmondani? Kérdések kérdésre halmozva, válasz egy se.

12 óra van. Kimegyek (végre) enni, mert már rosszul vagyok. Ittam vagy fél liter vizet, és ettem egy keveset is. Végül elszántam magam, hogy megnézem, hogy ki meg miket írt.
Daniel volt az. Ő írt rám.

Szia Holland. 😊 Mi van veled?

Semmi. 😔 Ne is kérdezd. 😔

Naa. Mondd. 😂😂😂

Nem.😔 Majd talán a suliban.😔

Naaa. Kérlek Holland. 😂😂😂

Nem. 😔Most ne Daniel. 😔

Jó, rendben.😔 Akkor nem.😔 És Neymarral megvagytok? ❤😍

Nem válaszoltam Danielnek. Csak leraktam a telefonom az ágyam melletti kis éjjeli szekrény szerűségre, fejem a párnámba fúrtam, és úgy sírtam. Patakban folytak a könnyeim. Levegőt is szabálytalanul, keveset vettem. Egyre rosszabbul voltam. A fejem és a gyomrom nagyon fájt, hányingerem volt, és én csak sírtam, sírtam és sírtam. Nem haragudtam Danielre, hisz ő nem tudhatja, mert én nem mondtam neki. És valószínűleg Neymar se. Ha már azt a szót hallom, hogy Neymar sírok. Nagyon fáj. A legjobban mégis az fáj, hogy Nadine haragszik rám. Bele tudnék halni ebbe az érzésbe. Nagyon fáj az a tudat, hogy Nadine ránk nyitott és most haragszik. Ney nem tudom, hogy haragszik e, és azt meg főleg, hogy együtt vagyunk e még. Nagyon hiányzik Neymar. Nem élném túl épp ésszel, ha nem lennénk együtt. Erről az egészről nem Neymar és nem is Nadine tehet róla. Csak egy hibás van ebben az egészben. Én. Ha nem hagyom magam, akkor Nadine lehet nem haragudna, de akkor Neymart veszteném el. Így talán még együtt vagyunk. De Nadine nagyon nem örülne neki (gondolom én), ha együtt látna minket. Anya kérdezget, hogy mi van velem, de nem mondom meg, csak fejem rázom. Képtelen vagyok elmondani az igazságot, hazudni meg nem fogok, pláne nem anyának.

De mondjuk gondolhattam volna, hogy elszúrom. Mindig mindent elszúrok. Az lenne a legjobb, ha öngyilkos lennék. Akkor nem kéne átélnem ezt a szörnyű érzést. Igaz, akkor is elszúrnék valamit. Anyáék mennének a börtönbe, rendőr léttükre. És hogy Neymarral mi lenne? Valószínűleg keresne magának más lányt, Daniel és Joana összeházasodnának, Ney egy hétig, max egy hónapig sajnálna/gyászolna, aztán örökre elfelejtene. Egy év után már a nevem se tudná. A lány és ő összeházasodnának, születne egy gyerekük, akinek a lány előző barátjának a neve lenne, mire szétmennének, és a nevem a lány előtt szóba se kerülne. Miután szétmennek, utána a lány visszamenne volt barátjához, és Ney csak néha láthatná fiát vagy lányát, ami neki különösen fájna. Csak egy tévedés vagyok az életében. Egy hatalmas tévedés. Ha öngyilkos lennék, akkor neki (igaz nem sokkal), de könnyebb lenne.

Ezek után a gondolatok után kitaláltam, hogy keresek egy pengét. 20 perc keresgélés után meg is lett.

-Megéri? - suttogtam magam elé, és könnybe lábad a szemem.

Végül behunytam a szemem, sírni kezdtem, csuklómhoz raktam a pengét, és inkább eldobtam azt. 18 éves vagyok. Nem leszek öngyilkos. Nagyon nehéz, tudom. De akkor is. Nem éri meg. És ha még együtt vagyunk, akkor szenvedés lenne. És ha Neymar még szeret, úgy igazán, akkor még meg is utálna. A pengét végül kidobtam a kukába. Nem kell az nekem. Még rosszat (is) tehetek magamban / magamnak. Hiányzik Ney ölelése. Az illata. A nevetése. Mindene. Mindennél jobban szeretem őt. Percről percre jobban hiányzik. És ez szörnyű érzés.

Itt vagy, Holland? 😂😂😂

Vagyok, bocs. Csak... Mindegy.😔 Hosszú... 😔

Rendben. Akkor jó. De még mindig nem válaszoltál a kérdésemre. 😊👊

Itt megint nem válaszoltam. Minek dobtam ki azt a pengét?
Valakivel beszélnem kell. Hirtelen szóltam anyának.

-Anyaaaa. - mondom szipogva. - Gyere egy kicsit, kérlek. - mondom sírva.
-Megyek, Holland. - válaszolja, és 5 perc múlva már az ágyam szélén ül.
-Most kész vagyok elmondani. - mondom zokogva.
-Akkor mondd. - mondja anya, és megfogja kezem. Azt a részt nem mondom el, hogy miért haragszik Nadine.
-Nadine, Ney anyukája megharagudott rám. Nem tudom, hogy miért. - hazudtam neki az utolsó mondatot. - És tegnap hazaküldött. Azóta sírok, és szomorú vagyok. Nem tudom, hogy együtt vagyunk e még Neymarral. És ez... Borzalmas érzés. De a legjobban akkor is az fáj, hogy Nadine haragszik rám. - mondom anyának, és újra zokogni kezdek.
-Shh... Kicsim. Minden rendben lesz. - mondja anya hajam simogatva. Persze... Minden rendben lesz... Neymar is ezt mondta, és nem tudom azt se, hogy egyáltalán még együtt vagyunk e. Majd holnap kiderül.

- - -

Sziasztok.
Köszönöm a voteokat. :)
És mivel egész héten ilyen későn hoztam a részeket, most korai részt hoztam nektek. :)
U. I. : Bocs, de a következő 2 hetében is későn hozom :(
Meg majd lehet utána is egy hónappal. :(

Köszönöm szépen, és jó olvasást!

LOL-JWG