I Love This Jacob~Jacob Sartorius fanfiction[HUN]

Chapter 5-"Nem tartozol többé a családhoz"

Augusztus.28.Vasárnap
Reggel Jacob karjaiba kelltem.A fiú még nagyban szuszogott mellettem,Wayn pedig már nem volt ott.Éppen kiléptem volna az ajtón mikor Jacob telefonja csipogott.A kijelzőn "Caroline" név állt.Ez az a Caroline,Jacob nővére vagy....NEM!Biztos hogy a nővére.Ne gondolj ilyenekre Kayla!Nem akartam a telefonjába kutakodni így inkább felkelltettem.
-Jó reggelt-simogattam az arcát -Szia-fogta meg az egyik kezemet ami közelebb volt hozzá -Írtak neked-nyomtam a kezébe a telefonját
Mikor felnyitotta a telefonját és meglátta az üzenetet majd kicsattant az örömtől.
-A nővérem látogat meg minket-pattant ki az ágyból
Én csak álltam és néztem ahogy boldogan válaszol az üzenetre és hangosan mondja mit ír
-Szia Caroline.Persze hogy meglátogathatsz minket.Van egy kis dolog úgy is
-Kayla!Jön a nővérem és arra gondoltam bemutathatnálak neki-fordult felém -Okés de úgy mikor?-húztam fel a szemöldökömet -Este 6 körül-mondta -Ha apám megengedi.Mert akárhogyis lesz én az anyámmal soha többet nem beszélek.Még szerencse hogy apu örökölte a házat és nem kell onnan elköltöznünk-mondtam
Lementünk reggelizni.A többiek már rég ott ülltek az asztalnál és tömték magukat.
-Jó reggelt szerelmesek-gúnyolódtak a fiúk -HahaHA!-irronizált nevetést Jacob
Megreggeliztünk majd nekiláttunk a takarításnak.Mindenhol Colás üvegek,papír poharak,a nagyobbak kedvéért sörös üvegek és chipses zacskók.Miután végeztünk felöltöztünk és elbúcsúztam egy időre a többiektől.Jacob nyilván nem mert ő turnézik velük meg minden.Hazafele úton beszélgettünk Jacobbal.Majd mikor hazaértünk kézenfogva sétáltunk be.
-Szia apa-köszöntem -Szia kislányom!Apád elment,elutazott egy kis időre.-És mégis TE mégis mit keresel itt?-tártam szét a karom -Nagyon sajnálom ami történt.De én már nem szeretem apádat....-mondta anyu mikor Jacob átkarolt és simogatni kezdett
Anyu csak a földet bámulva mondta el hogy mennyire sajnálja meg hogy már megtörtént.Nem szereti,elvállnak meg mjnden ilyesmi.
-Hát anyám!Ezzel nem csak aput lökted el magadtól hanem engem is.Tudod apu,Jacob és Hannah vannak mellettem.És mi lenne a legtonzosabb?!Hogy az édesanyukám mellettem legyen.De nekem már nem hogy édesanya szó nincs de még az anya szó is elveszett.Nem vagy többé az anyám-kiabálltam már a végére -De kicsim én....szeretlek téged-jött hozzám közelebb és meg akart simogatni de én elhúzódtam -Nem,tudod te kit szeretsz?Az új pasidat akivel hemperegtél-mondtam és felrohantam a szobámba -Kayla várj már-szólt mögöttem a m3ly hang Jacob szájából
Becsaptam az ajtót,bezártam majd az ágyamra borultam és sírni kezdtem.Fél perccel később kopogást hallottam.
-Kayla!Én vagyok az beengedsz?-kérdezte Jacob
Felálltam és kinyitottam.Aint belépett a fiú megöleltem.Csak öleltem és öleltem.A vállára hullottak a könnyeim amik le is potyogtak onnan mert bőrdzseki volt rajta.Egy pillanatra el emelt magától és a szemembe nézett.Az arcomat a kezei közé fogta,közelebb hajolt és megcsókolt.Erre volt szükségem hogy érezzem hogy valaki tényleg szeret.Az ajtóban álltunk.Jacob háttal az ajtónak.Mikor nyitódott mi még mindig csókolóztunk de Jacob benyomta az ajtót egy pillanatra elválltunk,bezárt az ajtót majd felkapott és nekidöntött a falnak.Olyan jó érzés volt hogy az leírhatatlan.Anyám elég türelmetlen volt.Folyamatosan kopogott és mondogatta a nevemet.
-Nem kéne vele megbeszélni ezt az egésszet?-rakott le -Nem...vele biztos hogy nem csinálok semmit-vontam vállat -Okés nem erőltetem-nyomott puszit a homlokomra -Lehet hogy mégis mondok neki valamit amiből megérti remélem a szitut-nyitottam ki az ajtót ahol anya állt -Kislányom!Kérlek bocsáss meg!Én téged ugyan úgy szeretlek-ismételte a nem rég elhangzó dumáját -Ezt egyszer már tisztáztuk.Te csak az új pasidat szereted.Engem tudod ki szeret?!Apám és Jacob na meg Hannah.Drága anyám!NEM TARTOZOL TÖBBÉ A CSALÁDHOZ!Nem akarom hoyg bármi közöm is legyen hozzád-vágtam a fejéhez a dolgokat -Ha kérhetem most húzz el innen mert tudtommal apué a ház-mutattam a lépcsőre -De...ki fog rád vigyázni apád.....-szakítottam félbe -Az téged ne érdekeljen majd elmegyek Hannahékhoz viszlát anyám!-fogtam meg Jacob kezét és visszahúztam a szobaba amit ismét kulcsra zártam majd pakolni kezdtem miközbe felhívtam Hannaht.
-Szia-köszönt -Hali.Nem mehetek egy kicsit hozzátok?Csak pár nap még apám haza nem jön?-kérdeztem -Persze de miért? -Hosszú majd elmesélem-pakoltam be az utolsó ruhát is a táskámba -Oké,megigéred hogy elviszel a Magconos fiúkhoz ha te is mész?-kérdezte izgatottan
Jacobra néztem aki csak nevetett és bólintott.
-El-mondtam nevetve -Akkor megyek.Szia-raktam le a telefont
-Ekkora fan a barátnőd?-mosolygott -Igen.Te és Aaron vagytok neki a 'bestek'-nevettem továbbra is -Hát megértem-bólintott mire mosolyogva a fejemet ráztam.
-Kis egoista-ütöttem vállba továbbra is a szamat széles mosolyra húzva -Én...dehogy is-nevetett -Csak egy picit -Picit-mutattam a kezemmel
Leindultunk.Anyám a konyhába volt.
-Nem megmondtam világosan hogy el lehet húzni?-sétáltam be -Kislányom!Kayla -NEM VAGYOK RÁD KÍVÁNCSI-mondtam mikor valaki anyám nevét kiabálta
-Miranda,kicsim?Hol a tusfördő?-jött be a félmesztelen pasas -Ja...értem.Idehozod a pasidat miután apu és a te ágyadba fetrengtetek.Szánalmas vagy anyám-próbáltam magamon urolkodni hogy ne sírjam el magamat azon hogy apámat hogy becsapta
Ez egésszen addig sikerült ameddig ki nem értünk.Becsuktam az ajtót és lerogytan a földre és kitört belőlem a sírás.Jacob azonnal legugolt mellém és simogatni kezdett.
-Figyelj rám Kayla-emelte fel a fejemet -Álljunk fel és menjünk Hannahékhoz.Elhívjuk oda a fiúkat meg Brendát vagy valami és szépen elfelejted anyudat-mondta ami nem is volt olyan rossz ötlet -Nem az anyám.Miranda inkább-javítottam ki -Hívjuk-vontam vállat -Tudod hogyha ott vannak akkor buli lesz-nevetett mire én is halvány mosolyra húztam a számat -Hannah is örülni fog neki 1000%-mondtam
Kézenfogva léptünk az ajtó elé amin bekopogtunk.
-Szia-öleltem meg -Hello-köszönt Jacob is -Van egy kis meglepetésünk de ahoz anyukádat meg kéne kérdeznünk-mondta Jacob -Konyhába van-mutatta -Csókolom-köszönt Jacob -Inkább sziával köszönj neki-javítottam ki ismét -Akkor szia-mosolygott -Nem tudom tudod-e de a lányod nagy rajongónk és arra gondoltunk amiért Kayla is idejött mert ugye az anyukája megcsalta az apukáját hogy elfelejtse ezt az egésszet meg hogy Hannahnak is kedvezzünk idehívnánk estére egy kicsit beszélgetni meg táncolni a srácokat két meglepi vendéggel-vázolta Jacob -Engedd meg kérlek Jane-kérleltem -Legyen-sóhajtott mosolyogva amire Hannah odament megölelni előszőr az anyukáját majd minket -Köszönöm nektek is-ugrált -De mond hogy Aaron is jön-kérdezte -Hogyne jönne-mosolygott Jacob -Ezaz! -És ki a meglepi?-kérdeztem -Azt majd megtudjátok de akkor én megyek leszervezem a srácokkal meg Brendával na meg a meglepi vendégekkel-mondta -Menj,este várunk-kacsintottam
Jane vagyis Hannah anyukája ezt mind végignézte persze mosolyogva.
-Jövünk-mondta majd közelebb lépett és egy puszit nyomott a számra
Miután kiment Hannahval agyalni kezdtünk kik lehetnek a meglepi vendégek.Az egyiket sejtettem.Valószínűleg Caroline mivel ő megy ma Virginiába.Viszont a másikról még sejtésem sem volt.Izgatottan vártam az estét de beszélnem kellett apámmal hogy hova is ment?Mikor jön haza és hogy most mi van vele és az anyámmal vagyis Mirandával.
-Szia apu-szóltam a telefonba
-Szia Kayla-mondta
-Miért mentél el?Mennyi időre?Mi lesz most veletek?
-Időre van szükségem és kérd meg anyádat hogy intézze el azt hogy magántanuló legyél-amint kimondta rögtön leesett az állam
-Mi?!De én nem akarok magántanuló lenni-akadtam ki
A mellettem álló Hannah is ugyan úgy kiakadt mint én
-Kislányom!Nem megyek még egy jó ideig haza mert szeretném átgondolni azt amit tett anyád.Beszéltem Hannah anyukájával nemrég.Azt mondta hogy addig ott lehetsz nálluk vagy akár Jacobékhoz is mehetsz de mindenről tájékoztatnod kell Janet és ha ő nem enged el akkor nem mész rendben?-vázolta
-Igen-mosolyodtam el halványal bár nem látja
Legalább ez jó az egészbe de nem akarom otthagyni az iskolát ez a zűr miatt de ha ez van akkor ezt kell szeretni.Majd Jacobtól kérdezősködök az ilyen dolgokról mert ő a turnék miatt mindig is magántanuló volt.
-Jó legyél Kayla.Szeretlek vigyázz magadra és beszélünk majd szia-mondta apu
-Jó leszek,én is szia-raktam le a telefont
Elmondtam az egésszet Hannahnak.Ő is csak annak örült hogy itt leszek nálluk.Arra viszont nem voltam felkészülve hogy anyámnak ezt az egésszet belmondjam.Nem akartam vele beszélni és erre ki is találtam valami ötletet.
-Jane-trappoltam le a lépcsőn -Igen? -Tudsz beszélni anyámmal hogy intézze el a magántanulóságot? -Szerintem nem kéne menekülnöd hogy beszélj vele de ha nagyon szeretnéd akkor megteszem-mondta -Lehet hogy igazad van.Akkor megyek beszélek vele,jöhet velem Hannah? -Menjen-mosolygott
Nekem Jane olyan mint a pótanyukám.Óvoda óta ismerjük egymást Hannahval és a szüleink is elég jóba vannak.Viszont így hogy anyám többé nem az anyám így mégjobban olyan lesz.Mi egymással úgy beszélünk mintha rokonságba lennénk úgyhogy nekem nem lesz nehéz megszoknom hogy egy ideig itt fogok lakni azt ponotsan én sem tudom meddig de mindenesetre jó lesz remélem.Átmentem a házunkhoz.Beraktam a kulcsot a zárba és kinyitottam.
-Csá-vágtam be magam mögött az ajtót -Kayla?-szaladt ki anya a konyhából -Rövid leszek.Apu azt kérte intézd el hogy magántanuló legyek mert egy ideig nem jön haza.Ja és mielőtt megkérdeznéd,nem kell rám vigyázni mert Jane megteszi-mondtam -Mi....-vágtam közbe -Ne kérdezz semmit.Csak ennyi lettem volna.Viszlát anyám!-léptem ki az ajtón
Ezt elintéztem úgyhogy mehetek az ideiglenes otthonomba ahol Hannahval készülődni kezdünk.Felvettem egy fehér pólót és az egyik shortomat.Mikor már a sminkemet frissítettem csengettek.Leszaladtam és kinyitottam.
-Hey!-köszöntek egyszerre -Sziasztok!Gyertek be-álltam el az ajtóból -Szia-nyomott puszit a számra Jacob mikor belépett