Chapter 17-Megbocsájtás vagy harag?

689 23 5
                                    

Október.6.Péntek
Kikászálódtam az ágyból miután felkelltem és csekkoltam a szociális oldalakat.Csomó üzenetem érkezett a rajongóktól hogy mi van velünk mivel mostanában nem rakunk ki képet,meg minden ilyesmi.Nem írtam nekik vissza mivel nagyon bírom hogy már én is úgymond egy sztár féle vagyok a szemükbe ami a legdurvább hogy semmit nem is csináltam ennek érdekébe.Na mindegy.Lent Jane várt egy kis tojásrántottával.
-Jó reggelt -Neked is.Csináltam egy kis reggelit utánna meg ha gondolod elkészülődsz és mehetünk-mosolygott majd lerakta elém a rántottát -Rendben-bólintottam
Miután megettem a szokásos reggeli tevékenységek köbetkeztek.Fogmosás,fésülködés,sminkelés,öltözés.Fogtam a telefonomat és lebaktattam a nappaliba.Beülltünk a kocsiba majd a kórházba indultunk.
-Kint megvárlak.Menjél csak-parkolt le -Okés,sietek-pattantam ki
Bementem.Az orvos éppen akkor jött ki Jacobtól.
-Jó napot -Szia.Éppen most evett.Hajnal óta eszméleténél van-közölte velem a jó híreket -Nagyon szépen köszönöm.Bemehetek hozzá?-kérdeztem -Persze.Akármeddig.Csak figyeljen arra hogy ne nagyon veszekedjenek mert nemrég kelt fel és nem jó neki a stressz-mondta
Elköszöntem a dokitól.Nagyot sóhajtva benyitottam.
-Szia-köszöntem -Kayla!Szia-örült meg nekem
Leülltem mellé és nekiláttam a kikérdezésnek.A kezemért nyúlt de én elhúztam.
-Miért csókoltál vissza?-döltem hátra -Nem tudom.Csábított a csaj,megcsókolt én meg.....nem értem hogy miért tettem-magyarázta -Olyan nincs hogy nem tudom.Valamiért megtetted nem?!-kezdtem ideges lenni -De Kayla!Mondom.Történt valami egy pillanat alatt,de egyszeri alkalom volt hogy lesmárolt a csaj én meg ezt viszonoztam-üllt fel óvatosan -Szeretsz még?-kérdeztem -Persze.Csak téged szeretlek-kulcsolta a kezeit az enyémre -Biztos? -Igen-mosolygott majd lassan közelhajolt
-Minden rend.....-jött be az egyik ápoló -Bocsánat hogy megzavartalak titeket.Jól vagy?-ellenőrízte a gépet -Így már igen hogy itt a barátnőm-mondta a kezemet simogatva -Oké.Pihengess ha elment a kisasszony-mosolygott -Rendben
Kiment a nővér.
-Mit mondtál?Nem vagyok még újra a barátnőd-jelentettem ki a szemökdökömet felhúzva -Ne csináld már-nevetett -Leszel a barátnőm ÚJRA?-emelte ki az utolsó szót -Leszek-hajoltam hozzá hogy megcsókolhassam
Jó érzés volt.Szeretem őt és ezt senki semmikor nem változtat meg.Csináltunk egy képet még amin fogja a kezemet.
-Megyek haza lassan mivel Jane ott vár kint-mondtam -Menj csak.De ígérd meg hogy holnap is jössz -Ígérem-mosolyogtam -Pihenj.Szeretlek-adtam puszit a szájára és kifele indultam -Szia-intettem egy utolsót neki majd Janehoz vissza indultam
Egésszen hazáig csak faggatott hogy mi történt.Ennem viszonylag örültem.Anya soha nem kérdezte hogy miújság a fiúkkal,a barátnőimmel meg minden.Hazaérve felvonultam a szobámba majd gépezni kezdtem.Instagrammon meg facebookon Jacob posztolt és mindkettőn megvagyok jelölve.Nagyon aranyos kommentek érkeztek a kép alatt amit kitett valamint sokan írtak privátba is.Visszaírtam mindegyiknek.Igen én imádok reagálni az üzeneteikre.Nem mintha Jacob nem szeretne csak naponta vagy 100-at kap és nehéz lenne mindenkiét megnézni és visszaírni.
Miután egy kicsit gépeztem lentről hangokat hallottam mégpedig nem is akárkiét.Anyámét.Lementem hogy mégis mi a francot keres itt.
-Te meg mit akarsz?-kérdeztem -Szia kislányom-szipogott
Azt hitte hogy ez meghat.Nagyon nem érdekel hogy mi a problémája.
-Most menj vissza a szobádba kérlek-mondta anyám vállát simogatva Jane -Miért?Mi van?-kérdeztem -Semmi.Majd megtudod-mosolygott halványan a pót anyukám -Rendben-vontam vállat és visszamentem
Nem mintha érdekelne de kíváncsi voltam mi van.Ha én valamit elhatározok az álltalában úgy is szokott lenni.A lépcsőnél megálltam és hallgatóztam.
-Elment a gyerek érted?Pedig.....annyira akartam.Ezzel lehet hogy megpróbált volna közeledni újra felém Kayla-sírt -Figyelj.Tudtok még próbálkozni nem?Minden rendbe köztetek....Szeretitek egymást,gyereket is akartok,semelyikőtök ezt nem gátolja.Akkor? -Igazad van...mindegy.Köszönöm hogy meghallgattál-mondta anyám
Ennyi bőven elég volt a sírásából.Inkább írtam a srácoknak hogy nincsen-e kedvük átjönni.
MRS.SARTORIUS(KAYLA):Hali!Nincs kedvetek átjönni?😁
CAM:Mi Aaronnal megyünk ugye?
AARON:Ja persze.Úgyis most még pár napig itt vagyunk Jacob miatt
HUNTAH:Mi is megyünk Brandonnal😁
CANIFF:Megyek😁
BLAKE:Mekkkk😘
MRS.SARTORIUS:Okés.🙌Brendáról meg Wayneről nem tudtok valamit?
HUNTAH:Suliiii😷😴
MRS.SARTORIUS:Ja...az nem jó😌Amúgy mi ez a becenév?😂😂
CAM:Kb.10 perce találtam ki.Jó nem?😁
MRS.SARTORIUS:Ja...nagyon.Ezek szerint beszéltetek Jacobbal
AARON:Yap!Nemrég felhívott minket hogy minden rendben veletek😁😂
MRS.SARTORIUS:Értem.Na szedjétek a pracliaitokat😂❤❤
CAM:Igenis főnökasszony!😂❤

I Love This Jacob~Jacob Sartorius fanfiction[HUN]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora