Célkeresztben - 1. Évad

09 - Fejezet

Még mindig dühösen fújtatva lecsaptam az előszobában álló asztalra a kardom, a nappaliban felkattintottam a villanyt és levetettem magam az egyik fotelbe. A karfán hátrahajtott fejjel figyeltem, ahogy a szoba másik felében álló könyvespolcok között elrejtett ajtó halkan nyikordulva kinyílt, és Selena lépett ki a nyíláson. A polcok mögött rejtettük el a titkos szobát, a nappali másik felét átalakítva. Sel leült a velem szembeni fotelbe, és fürkészően rám tekintett.

- Mi történt, Lu?

- Az a rohadék Deadshot porig alázott - morogtam.

- Hogyhogy? Hiszen te nagyon profi vagy! - mondta Selena a meggyőződéstől tágra nyílt szemekkel.

- Hozzá képest kispályás kezdő vagyok, Sel! Térden rúgom, meg se rezdül, azt is tudta, hogy kutattunk utána!

- Az nem lehet!

- Hát pedig igen... Fogalmam nincs, hogy csinálta.

- Biztosan hiba van a szerverünk titkosításával - vette az ölébe Selena a laptopját, majd sebesen gépelni és kattintgatni kezdett. - Ahá! - kiáltott fel pár perc múlva. - Van itt egy betolakodó... - lenyomott egy gombot -, illetve csak volt! - nézett fel elégedetten.

Én csak bámultam, egy szót sem értettem.

- Akkor most... mit is csináltál? - kérdeztem óvatosan.

Selena felnevetett.

- A tűzfalon volt egy hiba, egy apró rés, amit Lawton, vagy valaki, aki segített neki, kihasznált, és beférkőzött a rendszerünkbe. Ügyes kis trükk, ám ha egyszer észreveszem, már nincs mit tenni, többször nem jutnak be - összecsapta a tenyerét. - De kidobtam, mostmár nem kutakodnak többet!

- Szép volt, Selena! - vigyorogtam rá,majd elkomorodtam. - Bár én is elmondhatnám ezt...

- Jaj, Lu, semmi baj, legközelebb sikerül! - veregette meg a térdem. - Ez neked semmi, és gondolj a jutalomra!

- Semmit nem érek vele, hiszen úgyis a F.L.Y.S. -nál kell rohadnom életem végéig...

- Ne már, Lullaby, hagyd ezt abba! Ami történt megtörtént, ne rágódj rajta! Most itt vagy, ez a feladatod, hozd ki ebből a legjobbat! Mást úgy sem tehetsz, te is tudod.

Sóhajtottam.

- Igazad van... bemegyek gyakorolni! - jelentettem ki, majd a titkos szoba felé indultam.

Egész este a közelharcot ismételgettem, megtanultam néhány új fogást, hátha. Mit meg nem adtam volna most egy pisztolyért, hogy fejbe lőhessem Deadshot-ot, mielőtt észrevesz, de sajnos pocsék vagyok lövészetből. Így maradt a kard és a bunyó. Elővettem egy box zsákot és addig püföltem puszta kézzel, különböző szögeket és technikákat kipróbálva, amíg teljesen el nem zsibbadt a kezem. A dühömet sikerült valamennyire leadnom, így áttértem egy másik fegyverre. Felcsatoltam egy övet és a kis fülekre felakasztottam öt tőrt. Odaálltam az egyik üres fallal szembe, behunytam a szemem, koncentráltam, és mikor kinyitottam, Deadshot ott állt velem szemben. Eldobtam az első kést, ami beleállt a képzelt alak mellkasába. Most elképzeltem, ahogy elhajol, és úgy céloztam a késsel, majd megpördülvén még egyet elhajítottam, combon és vállon találva az ellenfelet. Az utolsó kettőt marokra fogva védekeztem, mintha támadna, egymás után hárítottam el a képzeletbeli ütéseket, majd egyszerre szúrtam előre a késekkel, hátratáncoltam és a falba vágtam őket.

Megelégeltem az gyakorlást, és korgó gyomrom is követelte a magáét, így kicaplattam a konyhába, hogy összedobjak egy szendvicset. Megvajaztam egy nagy szelet kenyeret, pizza krémet kentem rá, majd turkálni kezdtem a hűtőben. Már vállig benyúltam a hideg kamrába, mikor megtaláltam, amit kerestem és győzedelmesen előhúztam az egy csomag szalámit. Miközben felrakosgattam a kenyérre, elgondolkodtam. Vajon hol lett Lawton ennyire kiváló fizikumú, hogy nem esett össze attól a rúgástól? Újra a hűtőhöz lépve elővettem a sajtot is és nagy darabokat levágva a szendvics tetejére pakoltam a szeleteket. Valamit ki kéne találnom, hogy hogyan tudnám legyőzni. Ha erősebb, akkor nekem talán a gyorsaságomat kéne kihasználnom. Végül még egy kenyeret tettem rá és készen is voltam. Bekapcsoltam a melegszendvics sütőt és beleraktam a kenyeret, majd nagy nehezen bár, de rácsuktam a sütő tetejét. Hallottam a sajt sercegését és összefutott a számban a nyál. Türelmetlenül doboltam a pulton, amíg elkészült a szendvics. Következő alkalommal várni fogok rá. Talán csapdát kéne állítani neki... Mikor a sütő csipogva jelezte, hogy készen van, kikaptam a kenyeret és egy tányért szerezve hozzá beleharaptam, majd csámcsogva elindultam megkeresni Selenát.