Sziasztok! *-* Most így az elején jelezném, hogy SPOILER ALERT! Aki nem látta a Civil Wart ne olvassa el, vagy ha igen készüljön fel arra, hogy bizonyos dolgokat megtudhat. Nem tudtam kihagyni ezt, annyira illet volna a jelenetbe :c Jó olvasást, és köszönöm nektek, hogy olvassátok *--*
A liftel haladnak lefelé az egykori HYDRA bázisra. Nem túl gyors, de nem is várhatnak mást, hiszen nem mai gyártmány, Steve magában még azon is csodálkozott, hogy elindult. Nem láttak lépcsőt sehol, így, ha nem lenne ez, le kellene mászniuk a liftaknában. Legyenek szuperkatonák vagy sem, az megterhelő tud lenni, és ha még a Tél többi katonájával is meg kell küzdeniük, akkor minden erejükre szükségük lesz. Egyikük arcáról sem lehet leolvasni semmit sem, mégis tudják, hogy a másik mire gondol, és mit érezhet.
- Ti most akkor... - szólal fel halkan Bucky.
- Ki?
- Te és Sharon... Most ti együtt vagytok? - hülyén hangzik a kérdés, mintha egy kisfiú kérdezné a barátját, az első kapcsolatnál. Bucky sosem volt hosszú kapcsolatban, nem is akart, mert neki az is jó volt, hogy ismerkedik másokkal, de komolyan semmit sem gondol. Komoly csak Steve volt neki, senki más, de Steve sem úgy, vagyis nem akarta, hogy úgy legyen az. Mindig azt tanulták mindketten, hogy a nők mellett a helyük, más nem elfogadható, vagy kivitelezhető. Bucky jó akart lenni, és ezt betartani, de Steve ettől függetlenül fontosabb volt neki, mint bármelyik nő, akiknek a nevére sem emlékezett mindig, abban is Steve segítette ki.
- Nem tudom Buck. Akkor abban a pillanatban jónak tűnt, helyén valónak, de most más tűnik annak, a két dolog, pedig. Hát eléggé üti egymást.
- Mi tűnik helyén valónak? - Bucky meglepetten érdeklődik, mivel lehet, hogy ebben a pillanatban a haláluk felé közelítenek. Nem tudják mi vár odabent rájuk, vagyis, de, Bucky tudja mi vár rájuk, ha az az öt ember kint van. Ő tudja milyen katonái vannak a télnek, és mennyire lesz nehéz szembenézni velük. Ezért sem érti, hogy Steve vajon mit akar megtenni, mert lehet, hogy az lesz az utolsó tette ebben az életében. Steve is tudja ezt, nem véleglen, hogy közelebb lép bajtársához, aki egy kicsit alacsonyabb nála, így, hogy ő megkapta a szérumot. Ez csak abban gátolja, hogy várnia kell. Mire? Hogy Bucky megemelje a fejét, és tekintetét az övébe fúrja, egészen addig, amíg ajkait puhán az övéihez nem nyomja. Bucky eleinte robot mód csak áll, hagyja az egészet, nem is tudja, hogy köpjön, vagy nyeljen, de hamarabb eljut oda, hogy viszonozza a gyengéd csókot. Nem tart sokáig, sőt talán túl rövidre is sikerül, azért, mert a lift, apró huppanással éri el a célját.
- Túl fogjuk ezt is élni. - mosolyog biztatóan Steve, majd nyitja az ajtót, és indulnak ki a többi katonához, hogy végre pontot tehessenek az ügy végére.
ESTÁS LEYENDO
Stucky One-Shots
FanficSteve és Bucky rövid történetek. Nincs összefüggés a részek között, vagy legalábbis a legtöbb között nem lesz. Fellelhetőek felnőtt tartalmú jelenetek is, amik elolvasásáért nem vállalok felelősséget, hiszen én figyelmeztettelek titeket. Más párok i...